Szinte egyidejűleg két könyv is megjelent magyarul az ukrán elnökről. Írásunk mindkettőről szól, s azokon túlra is elmerészkedik.

„Hány szomszédjával volt vagy van határvitája a világ területileg legnagyobb országának?” szólhatna a Ki tud többet Oroszországról című képzeletbeli vetélkedő kérdése. A válasz pofonegyszerű: mind a tizenöttel. Ukrajnát ezúttal kihagyjuk, de a többit röviden áttekintjük.

Még a neve sem egyértelmű: egyesek Krími hídnak, mások Kercsi hídnak mondják. Vajon miért? Erre is választ adunk.

Oroszország folyamatosan tiltakozott a kisebbségeket, elsősorban az oroszokat ért nyelvi jogsértések miatt, sőt, ürügyként használta fel az Ukrajna ellen indított háborúhoz. Adódik a kérdés, hogy vajon maga Oroszország hogyan kezeli a kisebbségi nyelvi jogokat?

Bombamerénylet áldozata lett Darja Dugina, Alekszandr Dugin politikafilozófus lánya augusztus 20-án, Moszkvában . Az apjával azonos nézeteket valló újságíró és politológus azt fejtegette, hogy Oroszország és Belarusz lassú összeolvadása Carl Schmitt nagytér- (Grossraum-) elméletét példázza, a terrorista akciók pedig jobban megrázzák a politikai teret, mint a nagy háborúk.

Az aprócska Fekete-tengeri sziget kultikus helyszínné vált az ókorban a trójai háború, ma pedig az orosz–ukrán háború miatt.

Putyin elnök vissza akarja szerezni a volt orosz (szovjet) birodalmi területeket, de a jelek szerint inkább kicsúszik a kezéből a posztszovjet térség.

Az orosz parlament alsó házában törvénytervezetet nyújtottak be, amely megkérdőjelezi Litvánia függetlenségét.

A sport és a populáris zene a legváltozatosabb kapcsolatban áll a politikával. A zene például lehet eszköze a politikai tiltakozásoknak és tárgya a politikai cenzúrának. Esetenként politikusok udvarolnak popsztároknak, és popsztárok viselkednek politikusként.

A posztszovjet térség kváziállamai Oroszország támogatásának köszönhetik létüket. Legitimációjuk egyik fontos eszköze a „népszavazás”.

A Donbász mint iparvidék mindig is benne volt a köztudatban, de 2014, különösen pedig 2022 óta mint a legnagyobb szomszédunk, a negyvenmilliós Ukrajna ellen a száznegyvenmilliós atomhatalom, Oroszország által indított háború egyik oka.

Axiómaként kezeljük, hogy a Szovjetunió 1991-ben vér nélkül bomlott fel. Valójában a térségben a mai napig fennálló befagyott konfliktuszónák keletkeztek, melyekben időről időre fellángolnak tényleges harcok.