Bánki Ákos ugyan címzett nélkül adott föl „levelet” az Országút 167. számában, aki fölhatalmazottnak érezte magát és elolvasta, magára is vehette, erős hárítási alapjai aligha lehettek a „nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” szándékú írás olvastán.

Nekem a város riadalmat jelentett: ijedelmet a gangtól, amely a második emeletről lóg az udvar fölé, osonok háttal a falhoz lapulva, hogy kezemről lehorzsolódik a bőr, szorongást a nagyablakos szobában, ahogy falára éjszaka különös fények rajzolnak titokzatos árnyakat.

„A Létező egy olyan jól formált gömbhöz hasonló, amelynek középpontjából állandó erő hat minden irányba” – Parmenidész szavai fölidézik a március negyedikén, életének nyolcvankilencedik évében meghalt Józsa Bálint szobrászművész és tanár életfilozófiáját.

Tőkeigényes művészet az építészet: az alkotói szándék tárgyiasulása sokba kerül. Annakidején jól értettük és osztottuk a művészettörténész Udo Kultermann meghökkent csodálatát a mesterséges tóval körülvett dakkai kormányzati központ láttán.

Tulajdonképpen szűklátókörűség Maurer Dóráról múlt időben beszélni – pusztán amiatt, mert fizikai értelemben eltávozott a létvilágból, amivel pedig – ízlése ellenére mindenképpen – a búcsú pillanataira lehetőséget adott fáradt közhelyek kinyilatkoztatására.

Jancsik Károly képei nem azt a szigorú geometriát használják, amit a konstruktivizmus javasol vagy amit a konstruktivizmus utódai használnak; nem a szó szoros értelmében vett geometrikus absztrakciót, hanem a mikrostruktúrák asszociációját.

Amikor Roger Vadim filmíró, filmrendező asszisztálásával Brigitte Bardot-ként Isten megteremté, a huszonkétéves teremtmény, aki akkorra ugyan már szerepelt néhány filmben, sőt, figyelmet is keltett, elképesztő karrier biztos indulásával hálálta meg jóindulatát.

Nagylátószög a címe az MMA Kiadónál megjelent kötetnek, amely az amatőr film 1945 és 1989 közötti történetét mondja el. Szerzője beszélgetőpartnerem, Dékány István dokumentumfilmes, a nyolcvanas években az Amatőrfilm és Videó Szövetség főtitkára.

Nem véletlenül ígér a cím sejtelmes kalandtörténetet. Valóban az. A mesés Keletről kíván regélni, a mesés világról, amely most, a huszonegyedik században sem sztereotípia. A história Dubairól és monarchájáról, Mohammed sejkről meg az „Arab toronyról” szól.

Október elsején, nyolcvannyolcadik életévében elhunyt Elek Judit Balázs Béla- és Kossuth-díjas, számos nemzetközi díjjal, köztük a Francia Irodalom és Művészetek Rend lovagi fokozatával is kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, a Magyar Mozgókép Mestere.

Két derék polgár Dunaharasztiban magukhoz illő gesztusát választotta a lokálpatriotizmusnak: 2011-ben művésztelepet szerveztek a város vezetőinek készséges támogatásával. Lehel Endre és Volker Schwarz jelentős alkotóművészi, festői munkásságukkal korábban is részt vettek városuk művészeti programjaiban, nagyobb szakmai bemutatókon, egyéni kiállításokon.