Irodalom és építészet – Granasztói Pál életművének egymással összefüggő, egymást kiegészítő alkotóelemei. Írásaiban gyakran reflektált urbanisztikai kérdésekre. Erről is szól a hagyatékából kiadott kötet, az Egy patrióta élete – Magyarországon, a XX. században.

Négy éve a Nemzeti Múzeum könyvesboltjában szokásom szerint érdekességekre „vadászva”, találtam egy kötetet, amelyre azonnal lecsaptam: Fodor István, Magyar régészek a háborús Kijevben – Fettich Nándor kijevi naplója és László Gyula naplótöredéke.

Harmincegy évet töltött munkatársként, majd vezetőként Türingia és Erfurt város épített örökségének szolgálatában. Sibylle Lohséval pályájáról, a sokszor példaértékű német műemlékvédelemről, Luther házáról, a civil kezdeményezésről is beszélgettünk.

Valahányszor a budapesti Duna-parton sétálok, képzeletemben felsejlik egy másik európai nagyváros, ahol „boldogult úrfikorom” jó egy évtizedét töltöttem el. Talán meglepő, de Hamburgra gondolok, Németország legnagyobb kikötővárosára.

A barokk főhomlokzat, akárcsak a másik két oldalhomlokzat történelmi elődjének örökségét jeleníti meg, a kortárs szemléletű negyedik és az épületbelső azonban az egykorinak legfeljebb részleges másolata. Berlin újonnan felépített korabeli porosz királyi, majd császári palotáját, a Berliner Stadtschlosst 2020. december 16-án – a világjárvány miatt nagyrészt csak digitálisan – nyitották meg.