A demokrácia alapkérdéseit: a népszuverenitást, a hatalmi ágak szétválasztását, a törvény előtti egyenlőséget, magán- és közérdek konfliktusát érintik az utóbbi időben megszaporodott klímaperek. Kezdeményezőik a parlamentek szerepét szeretnék átvenni…

A naumburgi dóm világörökség, tornyai uralják a városképet, nyugati szentélye pedig a német művelt polgárság köreiben a XIX. század óta szinte kultikus státust élvez. Alapítóinak életnagyságú szobrai a német gótika legszebb alkotásai közé tartoznak.

A história szerint az Elba menti Magdeburgot, a „német Veszprémet” I. Ottó német-római császár feleségének, Edithának ajándékozta. A császári pár kedvelt rezidenciája 968-ban érsekség lett. Ma a város új látványossága egy hajdani kolostorból lett múzeum.

Klasszikus vadászkastély szerte Európában szép számmal akad. Ritkább az erdei házat kiegészítő, magát a vadászatot szolgáló építmény, építményrendszer. Németország viszont a vadászat meghatározta tájtervezésben és területfejlesztésben rendkívül gazdag.

Napfény felé nyújtózkodó, szemét a fénytől kezével védő légies női alak – A reggel. Georg Kolbe szobra 1929-ben a barcelonai világkiállítás német pavilonjának külső oldalán kialakított vízmedencében állt. Ma Berlinben a Kolbe Múzeumban látható.

Szabályos alakzat, máskor pontos rendjében is játékos homlokzati burkolat: klinker-expresszionizmus. Így nevezik Németországban azt a nálunk sem ismeretlen, ma ritkán emlegetett építészetet, amelynek jellegzetessége a házak klinkertégla borítása.

Berlinben az Unter den Lindenen járva a magyar kultúrturisták is rácsodálkoznak a Neue Wache – a volt palotaőrség – eredetileg Karl Friedrich Schinkel tervezte épületének belső terére, s bizonyára nem tudják, hogy Heinrich Tessenow alkotását látják.

Irodalom és építészet – Granasztói Pál életművének egymással összefüggő, egymást kiegészítő alkotóelemei. Írásaiban gyakran reflektált urbanisztikai kérdésekre. Erről is szól a hagyatékából kiadott kötet, az Egy patrióta élete – Magyarországon, a XX. században.

Négy éve a Nemzeti Múzeum könyvesboltjában szokásom szerint érdekességekre „vadászva”, találtam egy kötetet, amelyre azonnal lecsaptam: Fodor István, Magyar régészek a háborús Kijevben – Fettich Nándor kijevi naplója és László Gyula naplótöredéke.

Harmincegy évet töltött munkatársként, majd vezetőként Türingia és Erfurt város épített örökségének szolgálatában. Sibylle Lohséval pályájáról, a sokszor példaértékű német műemlékvédelemről, Luther házáról, a civil kezdeményezésről is beszélgettünk.

Valahányszor a budapesti Duna-parton sétálok, képzeletemben felsejlik egy másik európai nagyváros, ahol „boldogult úrfikorom” jó egy évtizedét töltöttem el. Talán meglepő, de Hamburgra gondolok, Németország legnagyobb kikötővárosára.

A barokk főhomlokzat, akárcsak a másik két oldalhomlokzat történelmi elődjének örökségét jeleníti meg, a kortárs szemléletű negyedik és az épületbelső azonban az egykorinak legfeljebb részleges másolata. Berlin újonnan felépített korabeli porosz királyi, majd császári palotáját, a Berliner Stadtschlosst 2020. december 16-án – a világjárvány miatt nagyrészt csak digitálisan – nyitották meg.