Franz Ullrich bambergi építésszel, várostervezővel iskoláiról, magyarnyelv-ismeretéről, pályafutásáról, a klasszikus városépítészetről, egységes gondolkodásról és tervezésről, világörökségről, romániai és magyarországi kapcsolatairól beszélgettünk.

Huszonnégy éve lakom Berlinben, de a város még mindig tartogat meglepetéseket. Nagypénteki fölfedezésem: az evangélikus Jesus-Christus-Kirche a Dahlem-negyedben. A német főváros délnyugati végén csaknem vidéki idillben találja magát a látogató.

Ticino kantonban, a Svájc és Itália határán fekvő festői kis falut, Scudellatét egy időben kihalás veszélye fenyegette, hogy azután újszerűen, „szétszórt szállodaként” keljen új életre.

Berlinben a Bebelplatzon a térhez képest kissé ferde tengellyel áll a Szent Hedvig-katedrális. Vajon miért építtetett a katolikus Habsburgokkal örök konfliktusban álló kálvinista II. Frigyes porosz király katolikus templomot, ráadásul a főváros szívében?

Vajon valaha építkezik-e még szépen Nagy-Britannia? – talán így lehet lefordítani a fiatal író, Fred Skulthorp provokatív írásának címét az „új városok” közelmúltbeli példájáról. A kritika tárgya a 2008-ban „ökoidillként” beharangozott Northstowe városa.

Pénzügyi krízist okozott a német alkotmánybíróság közelmúltbeli ítélete, amely alkotmányellenesnek minősítette az elkülönített pénzügyi alapok közötti forrásátcsoportosítást. A német kormány ugyanis ezzel lényegében megkerülte az adósságfékszabályt.

Az állam szerepe elengedhetetlen és megkerülhetetlen a műemlékvédelemben, de szükség van magánkezdeményezésekre, civil szervezetekre is. 1985-ben alakult meg az azóta nagyra nőtt Deutsche Stiftung Denkmalschutz (DSD), a Német Műemlékvédelmi Alapítvány.

A demokrácia alapkérdéseit: a népszuverenitást, a hatalmi ágak szétválasztását, a törvény előtti egyenlőséget, magán- és közérdek konfliktusát érintik az utóbbi időben megszaporodott klímaperek. Kezdeményezőik a parlamentek szerepét szeretnék átvenni…

A naumburgi dóm világörökség, tornyai uralják a városképet, nyugati szentélye pedig a német művelt polgárság köreiben a XIX. század óta szinte kultikus státust élvez. Alapítóinak életnagyságú szobrai a német gótika legszebb alkotásai közé tartoznak.

A história szerint az Elba menti Magdeburgot, a „német Veszprémet” I. Ottó német-római császár feleségének, Edithának ajándékozta. A császári pár kedvelt rezidenciája 968-ban érsekség lett. Ma a város új látványossága egy hajdani kolostorból lett múzeum.

Klasszikus vadászkastély szerte Európában szép számmal akad. Ritkább az erdei házat kiegészítő, magát a vadászatot szolgáló építmény, építményrendszer. Németország viszont a vadászat meghatározta tájtervezésben és területfejlesztésben rendkívül gazdag.

Napfény felé nyújtózkodó, szemét a fénytől kezével védő légies női alak – A reggel. Georg Kolbe szobra 1929-ben a barcelonai világkiállítás német pavilonjának külső oldalán kialakított vízmedencében állt. Ma Berlinben a Kolbe Múzeumban látható.