Harminc évvel ezelőtt, 1990. május 23-án lépett hivatalba a négy évtizedes szovjet uralom alól szabad választással kilépő Magyarország Antall József vezette kormánya.

A koronavírus-járvány a főváros és a vidék viszonyát sajátos, eddig nem ismert módon alakította át  – mondja Csurgó Bernadett szociológus, vidékkutató, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Országútnak adott exkluzív interjújában.

Nem tudjuk napra pontosan, hogy Erkel Ferenc mikor zenésítette meg Kölcsey Ferenc Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. Nemzeti himnuszunk születésnapjaként 1844. június 15-ét szoktuk említeni, ugyanis ekkor döntött úgy a Kölcsey-vers megzenésítésére kiírt pályázat bíráló bizottsága, hogy Erkel zenéjének ítéli a pálmát. A szöveg és a dallam azóta sem változott, azonban a nyertes zenemű csak hosszú idő elteltével lett Magyarország hivatalos himnusza és a nemzeti összetartozás jelképe.

Az első részben áttekintettük a magyar filmpolitika rendszerváltást megelőző éveit, a csendes változásokat és a lázongásokat. Következik a rendszerváltás utáni két év története, a Magyar Mozgókép Alapítvány születése, dicsérete és bírálata.

A kérdés mindenképpen jogos, hiszen a koronavírus-járvány a nemzetközi kapcsolatokra is minden várakozást felülmúló hatást gyakorol, aláaknázva a XX. század második felében kialakult világrendet. Eddig jószerével úgy tűnt, ennek még az alternatíváját sem tudjuk elképzelni – most pedig már korszakfordulóról beszélünk. A Covid-19 olyannyira a világpolitika középpontjába került, hogy minden mást háttérbe szorított – elég csak a nemzetközi híradókat nézni, hogy erről meggyőződjünk.