„A művész (…) dolga az, hogy a tudat alá, a sötétségbe süllyedt, démonizálódott, töredék, de nagyhatású erőket a tiszta fénybe, a tiszta tudatba, az egyetemes igazságba fölemelje, és ott megszilárdítsa. A teljességet, a halhatatlanságot megvalósítsa, és azt tökéletes művészi nyelven kifejezze.” 

Szűk három év alatt szinte minden megtörtént velük: szerelem, házasság, gyermekáldás, miközben alkotóként is kiteljesedtek. Aztán minden megváltozott, sorsuk drámai fordulatot vett. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia manapság álompárként szerepelne a bulvársajtóban. Róluk beszélgetünk Gyimesi Emese és Owaimer Oliver irodalomtörténészekkel.

Az Ukrajna ellen vívott háború mintha fordulóponthoz érne: ellentmondó hírek érkeznek további eszkalációról, katonai és politikai összeomlásról. December 15-én az amerikai külpolitika nagy öregje, Henry Kissinger terjedelmes cikkben fejtette ki véleményét a béke felé mutató lépésekről. Cikkismertetésünk.

Martyn Rady brit történész, a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének emeritus professzora A Habsburgok – A világ urai című nagyszabású könyve magyar fordításának megjelenése alkalmából a közép-európai történelem iránti csodálatáról, a Habsburg-uralkodókkal kapcsolatos legkorábbi emlékeiről és az angol-brit monarchia kifutási lehetőségeiről beszélt.

Mindenkihez elmegy, mindenki elmehet hozzá könnyedén: a PIM Petőfi-busza járja a Kárpát-medencét, benne relikviák és a legkortársibb dizájn: interaktív kiállítás forradalmár költőnkről –
a „Petőfi-járat”.

Az eredeti tervek szerint húsvéttól Szent Iván-éjig tartott volna 2023-ban a X. Színházi Olimpia, de Vidnyánszky Attila vezérigazgató, a program művészeti vezetője úgy mondja, olyan sok az esemény, hogy már korábban megkezdődik és belenyúlik a nyárba is.

Világunkon úrrá lett a szorongás. Nem érezzük magunkat biztonságban. Jézus azt akarja, hogy félelem nélkül kövessük őt, s békességben éljünk. Ne akarjunk legyőzni senkit. Győzzük le önmagunkat. Az adventi hajnalok sötétségén lassan úrrá lesz a világosság.

A nyugat és a kelet teljesen más. És teljesen más a nyugati és keleti ember. Egy párkapcsolat jól megmutatja ezt a szlovén írónő, Katarina Gomboc Čeh novellájában.

Démoni tekintetek, osztódó arcok és nőalakok, erotikus testrészek, bizarr, trófeaszerű kéz- és hajinstallációk fogadnak Verebics Ágnes Osztódás című kiállításán. Rémisztő, mégis ismerős félelmeink elevenednek meg, ha elmerülünk a szétmálló testek és állatias torzók világában.

Mélyen Oroszországon belül mértek súlyos csapásokat ukrán drónok a múlt héten. Ahogy a kercsi híd elleni támadás, ezek is az orosz védelem komoly hiányosságaira mutattak rá. Putyin erre a Nagy Honvédő Háborút idézi meg. Mark Galeotti írását foglaljuk össze.

Legújabb számunkban az ostyahordás népszokásáról, a dégi Festetics-kastély felújításáról, a képalkotás és képrombolás történelmi hullámzásáról, Kárpát-medencei és európai zarándokutakról, egy énekművész család ünnepi készületéről és a demográfiai fordulat esélyeiről olvashatnak.

Lelövöm a poént: erősen ajánlott. Bár az sem érdektelen, miért – érdemes tehát tovább olvasni ezt a rövid recenziót Szöllősi Mátyás Szabad című új-régi, a frissen született verseken kívül mintegy tizenöt év terméséből pályaáttekintő igénnyel összeválogatott kötetéről.