Különleges dokumentumfilmekkel ünneplik a Magyar Film Napját
Mikor és milyen alkalomból hozták létre a Magyar Film Napját, s miért fontos ez az esemény?
Az első mozifilmet Párizsban, 1895-ben vetítették le. Az első magyar mozgókép sem váratott sokáig magára: 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban A táncz című fekete-fehér némafilmet, amely a színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született. Valójában ez volt az első tudatosan rendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó magyar filmalkotás. Bár ez a színészek által több tánctípust bemutató mozgókép sajnos nem maradt fenn az utókornak, mivel Zsitkovszky Béla rendezésében ez volt az első magyar film – ennek emlékére 2018. április 30-a óta ünnepeljük a Magyar Film Napját. Azóta ezen a napon a magyar mozik magyar filmeket vetítenek ingyenesen vagy kedvezményes áron. Az ünnephez a kezdetektől csatlakozott a Magyar Művészeti Akadémia Film - és Fotóművészeti Tagozata is. A filmes programok összeállítása során minden évben fontos szempont volt, hogy különlegességeket mutassunk be, például diákfilmeket, határon túli alkotásokat vagy olyan „ősleleteket”, amelyek a magyar film bölcsőjében Kolozsváron és Délvidéken születtek.
Az idei program a Közelítések – történetek a Kárpát-medencéből címet viseli. Miért erre a témára esett a választásuk?
A Magyar Művészeti Akadémia Film - és Fotóművészeti Tagozatának van egy évente kiírt művészi alkotói pályázata, A Kárpát-medence felfedezése, amelyre filmes, fotós programokkal lehet pályázni. Bár a cím szociológiai hangzású, a pályázattal a legszélesebb művészi alkotómunkát, illetve a művészeti alkotások közönséghez történő eljuttatását akarjuk támogatni. Sokat gondolkodtunk az idei tematikán, és végül arra jutottunk, hogy ritkán látható dokumentumfilmeket mutatunk be. Ugyanis az e műfajban született alkotásoknak igen mostoha az utóéletük. Egy-egy filmfesztiváli megjelenés után a televíziók és a filmszínházak ritkán vetítik őket, nem tartják közönséget vonzó piaci terméknek, pedig a játékfilmmel szemben a dokumentumfilmnek az idővel egyre nő az értéke. Minél régebben készült, annál különlegesebbé, kordokumentummá válik. Az ilyen közönségtalálkozóval egybekötött vetítés nagyon hatásos szokott lenni. Közelebb hozza egymáshoz az embereket, akik egyébként egyre távolabb kerülnek egymástól a digitalizált világban.
Az idei program címe, a Közelítések több jelentéssel bír: egyrészt közelítünk olyan emberi sorsokhoz, amelyekhez a néző személyesen nem juthat közel, másrészt ez egy filmes szakszó is: a kamerával ráközelítünk valamire, és azt olyan plasztikusan, a részletekig mutatjuk meg, ahogyan sosem szokták látni az emberek.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház Fábri-termében négy alkotást vetítenek. Miről szólnak ezek a dokumentumfilmek?
A program április 30-án 15 órakor Szabó Attila filmjével kezdődik. Az Egy isten, két nemzet című alkotás egészen lenyűgöző történet, 2016-ban el is nyerte a XVI. Lakiteleki Filmszemle fődíját. Egy Bukarestben élő Securitate-tiszt elvesz feleségül egy székely leányt, aki szolgálóként dolgozik a román fővárosban. Két gyerekük születik, akik román gyerekként, román identitásban nőnek fel. Felnőttként mégis eszükbe jut, hogy ha az édesanyjuk székely, akkor részben ők is azok, ezért felveszik a magyar állampolgárságot, és unitáriusként megkeresztelkednek. A film döntésük okait keresi, és kendőzetlenül tárja a nézők elé a testvérpár identitástudatának változásait.
Egy kolozsvári fiatal hölgy, Ambrus Emese a Dunaversitas Egyesület mesterkurzusa során vizsgafilmként forgatta le a miskolci Cinefest Roma-kép fődíját elnyert Viva Constanta! című road movie-t, amelyet Elvis Romanóról, egy Elvis Presley-alteregóról forgatott. A főszereplő úgy néz ki és úgy is zenél, mint az amerikai rock and roll királya, ám roma nyelven. Követve az álmait, elindul Konstancára, a román tengerpartra, kalandos útját pedig megörökíti a kamera. A 17 órai vetítésen érdekes és kifinomult emberi jellemrajzot kapunk erről a kiváló fiatalemberről.
A 40 perces road movie után kezdődik Püsök Botond Angela című dokumentumfilmje, amely 2017-ben a Filmtettfeszt legjobb filmnek járó díját érdemelte ki. A film egy roma leány terhességét követi nyomon egészen a szülésig. Töredékekben megismerjük kalandos múltját: elrablásának és megszabadulásának történetét. Átéljük a lány családjának küzdelmeit, hogy beilleszkedjenek a társadalomba.
A Magyar Film Napja záróvetítése 19 órától, egy tavaly készült film premierjével kezdődik. Zsigmond Dezső Igában című 94 perces dokumentumfilmje az utolsó magyarországi igástehenesről, a penészleki Kondás Károly bácsiról, feleségéről, Marika néniről és egy fiatal párról szól. Az idősek belefáradtak az örökös kemény munkába, miközben a fiatal pár megpróbál gazdálkodni, és valamit átmenteni a paraszti örökségből a modern gazdaságba. Ez a film a magyar társadalom egyik súlyos problémájára, a paraszti élet és kultúra megszűnésére világít rá.
A vetítések után Kelecsényi László filmtörténész beszélget az alkotókkal a kulisszatitkokról.
Milyen korosztálynak ajánlja ezeknek a filmeknek a megtekintését?
Leginkább a felnőtt korosztálynak, akik át tudják élni például a román-magyar identitástudat kérdését, vagy a paraszti élet színeváltozását, eltűnését.
A Magyar Film Napjának programkínálatában az Uránia Nemzeti Filmszínház Fábri-termében ingyenesen megtekinthető négy filmre az alábbi linkre kattintva regisztrálhatnak: http://urania-nf.hu/esemenyek/2280/2023/04/30/kozelitesek-tortenetek-a-karpat-medencebol
