Norvég író, Jon Fosse kapta a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.

Szinte az egész magyar történelmen végigvonul a mélységből az ég felé kiáltó búskomorság: „Nyisd meg az egeket sok kiáltásunkra…” Pedig ha oltalmazónknak tekintjük Jézus anyját, az örömhírnek kellene eltöltenie bennünket: Velünk az Isten, aki az élet teljességét ajándékozta nekünk.

A Magyar Művészeti Akadémia október 5-én a Pesti Vigadóban tartott tisztújító közgyűlésén 2023. november 5. napjától 2026. november 4. napjáig az MMA elnökévé választotta Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építészt, az MMA rendes tagját. Az új elnökség összetételéről is döntöttek.

A vereség után minden emberben felmerült a kérdés: megérte-e egyáltalán ez a másfél év a vértanúkat, a felégetett városokat és falvakat, az értéküket vesztett Kossuth-bankókat?

A hazai absztrakció második világháború után induló nemzedéke egyik legkiemelkedőbb és leginkább egyéni formanyelvvel rendelkező alkotójának, Molnár Sándornak (1936–2022) életművét mind ez idáig csak a művészettörténész szakma és a tanítványi kör értékelte

Legújabb számunkban a matematika és zene, illetve képzőművészet kapcsolatáról beszél Gyüdi Sándor és Szilassi Lajos, megismerkedhetnek Gergely Ágnes költővel, Pócs Tamás botanikussal és egy brazíliai törzs életét dokumentáló fotóművésszel, Claudia Andujarral, valamint a Mai Manó Házzal.

Giorgione életéről szinte semmit sem tudunk, művészi üzenetei éppoly homályosak, mint életrajza, és csak nagyon kevés olajkép származik biztosan tőle. Legnagyobb tanítványa, Tiziano ellenben ontotta magából a remekműveket, pápák és királyok kedvenc portréfestője volt. 

A formálódó ifjúi lélek küzd az élettel, a sorssal. 1929-ben mindössze pár hónapig járt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ám más impulzusokra vágyott, s inkább egy barátjával a francia Riviérára indult vándorútra. – Borsos Miklós archaikus, lucidus játékossága.

Mentés másként címmel rendezett konferenciát a digitalizációról a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A programot az intézmény akadémikusok életútját és alkotásait digitalizáló projektjének nyitóeseményeként tartották meg a napokban.

A fizikai Nobel-díjat idén a francia Pierre Agostini, a magyar Krausz Ferenc és a francia–svéd Anne L’Huillier kapta olyan kísérleti módszerek kidolgozásáért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozásához.

Tematikus kiállításon mutatja be alkotásait Szűcs Attila festőművész ősszel, a Deák Erika Galériában, amelyhez könyvet is kiadnak az elmúlt három év munkáiból válogatva. Jövő év elején pedig Milánóban, a Federico Luger Galériában lesz önálló kiállítása.