Líraian szétterülő festékfoltokból és érzékeny felületekből építkező kompozíciói organikus képződményeket, figurákat láttatnak, amelyek saját esendőségünkre és mulandóságunkra emlékeztetnek, az érzéki részletek pedig szenzuálissá teszik a műveket.

„Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” jelszóval indult harminc éve a Magyar Igazság és Élet Pártja. Vezetőjének, a Kádár-korszak ünnepelt – hol tiltott, hol tűrt – drámaírójának, Csurka Istvánnak az örökségével való szembenézést ígérő tanulmánykötet jelent meg az egykori MIÉP-tag politológus szerkesztésében.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Barátjához címzett versében az írásnak, a költészet gyakorlásának mindenek felett valóságát hangoztatja, hogy a költő elnémulására indok nem lehet.

Madách Imre nem tartozott a féktelen étvágyú nőcsábászok közé: barátai inkább visszahúzódó, bátortalan ifjúnak tartották. Pedig életvidám, a világra kíváncsi, sportolni és játszani szerető fiúként indult az életnek, ám a sors egymást követő csapásai megtörték.

Az Európa Kulturális Fővárosa 2023-as programjának keretében két kiállítás is nyílt Veszprémben a száznegyven éve született Egry József tiszteletére. A Dubinczay-palota tárlata a művész 1914 előtti, korai periódusát mutatta be, a frissen felújított Laczkó Dezső Múzeum száznegyven alkotást felvonultató kiállítása az 1918-tól kezdődő és 1951-ben záruló életpályáról ad áttekintést.

XXXX

Szülővárosa, Gyöngyös kultúrtörténetével, jeles szülötteivel, polgáraival és épületeivel, a szőlőművelés és borgazdálkodás évszázadok ködébe vesző históriájával ismertet meg Molnár Pál újságíró, s a hatalmas, múlhatatlan szerelemmel, a Mátrával – a Sástótól a siroki Várig.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem égisze alatt működő MKE – PROFIL Galéria leginkább az egyetemi hallgatóknak jelent kiugrási, és egyben tapasztalatszerzési lehetőséget. Uszkay Tekla kiállítási referenssel a kiállítótér létrejöttéről, működéséről, nemzetközi szerepéről és az őszi programokról beszélgettünk.

A ritka szabad ember október 5-én hunyt el.
Betegségének utolsó idejéig fiatalos, életvidám
és nagy munkabírású alakja volt a szélesedő
történészközösségnek. Nem látszott rajta, hogy
már elmúlt hetvenöt esztendős.

Erdélyi Gábor művei „banálistól a szokatlanon át a fenségesig terjedő, többnyire illogikus kettősségek szimbiózisában válnak képekké.

Norvég író, Jon Fosse kapta a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.