Nem érdemes kihagyni Yoshitomo Narának, a kortárs képzőművészet egyik világsztárjának életműtárlatát a bécsi Albertina Modernben. Nara a kilencvenes évek óta alteregóján, egy tízéves dühös kislányon keresztül kommunikál. Különleges élmény az Albertina Modern tereiben sétálni és ennek a kislánynak a szemével látni a világot. Van miért dühösnek lennie.

Az emberben különféle képek, képzetek élnek a városról. Már a gyermekben formálódik, elsősorban a szülővárossal, a gyermekkori lakóhellyel, aztán az ifjúkori és felnőtt élettérrel, az utazásokkal. Alakítják az olvasmányok, a filmek és mások beszámolói is.

Kemény beszéd ez, ki hallgatja? – fordult el a csalódott tömeg a csodatevő Jézustól, amikor arról kezdett beszélni, hogy a kenyér, amit ad, az ő teste a világ életéért. Vajon tudjuk-e követni a mellette kitartó apostolokat, hozzájuk hasonlóan alapjaiban változtatva meg az életünket?

A Covid-19-járvány emléke lassan homályba vész, pedig alapjaiban változtatta meg a környezetünket és az életünket. Ahol amúgy is zavarok, bajok, betegségek voltak, ott támadtak a legsúlyosabb következmények. Az oktatásban különösképpen.

Caravaggio árnyéka borult az idei évre, ami nem csupán a mozikban nagy sikerrel futó életrajzi filmnek vagy Gimesy Péter tudományos előadásainak köszönhető. Mintha 2015 óta fokról fokra „érzékenyültünk” volna hozzá a halál egyre erőszakosabb formáihoz, ami az ukrán háborúban érte el eddigi tetőpontját. – A sötét kulisszák mélyéről színpadra lépett Caravaggio.

Legújabb számunkban Bocz Bea textilművésszel és Szamosi Szabolcs orgonaművésszel beszélgetünk, az MTA Teleki Sámuel emlékére szervezett kutatóútjáról, s a középkori magánhadseregekről olvashatnak, Hóvári János diplomatától és Székely Ádám zenész-újságírótól búcsúzunk.

Hetvenéves lenne Szőcs Géza, az erdélyi születésű, több generációra is meghatározó hatást gyakorló költő. Tiszteletére, őt köszöntve íródott ez a vers.

A tanárnő a modern magyar irodalomról beszélt, de csak az osztály fele követte, a többiek már rég elveszítették a fonalat. A fiúk leginkább a tanárnő harisnyába bújtatott szőrös lábát nézték és kamaszkori álmokat szőttek. Persze nem mindegyik.

Nyolcvanadik életévét töltötte be 2023. augusztus 8-án Tenk László festőművész. A kerek születésnap alkalmából nagyszabású, az életpálya mintegy fél évszázados alkotói periódusát felölelő kiálllítás nyílt a Szolnoki Galériában.

Sokan jobboldali fordulatra számítanak a jövőre esedékes uniós választásokon. Az európai populista jobboldali pártok ehhez azonban túlságosan széttartanak.  

Szevasz, amigo! – így köszön az olvasóra a könyv, amelyet a napokban mutattak be Debrecenben, a Malter kávézóban. Szerzőjét, Görömbölyi Dávidot faggattuk utazásról, otthonról, diplomáciáról és persze írásról.

Nemkívánatosnak minősítették Lehár Ferencet az eltörléskultúra köztéri elnevezéseket vizslató felső-ausztriai aktivistái, mivel a komponista az Anschluss után nem hagyta el második hazáját, Ausztriát. Mi több, Hitler kedvelte a muzsikáját, noha műveit egyébként a náci államban sokáig bojkottálták.