Az erődtemplomok építése nem volt szász privilégium, a székelység is így védte a véres XVII. században életét és vagyonát. Sepsiszentgyörgyről hét kilométert autózva, Árkoson is láthatunk egyet, harangtoronnyal, öt épségben fennmaradt sarokbástyával.

„Könyvek, szobrok, házak elkészülnek, a kert soha. Mindig van vetnivaló, várni való, néznivaló.” Nézem az Epreskert fáit, az első havazás után is megmaradt, sárga fényben fürdő leveleket. Vitába szállok Lénárd Sándorral. Nem, a szobrok sem készülnek el soha.

A nagy német historikus, Leopold von Ranke szerint tudományának feladata megmutatni, hogy a dolgok valójában hogyan mentek végbe. Miként lehet ennek érvényt szerezni, ha történeti narratívák szemünk láttára oltják ki egymást?

Talán ötven éve, hogy egyetemistaként, építésznek készülve barátaimmal Nagybörzsönyben jártunk, s megnéztük a falun kívül, egy dombon álló középkori Szent István-templomot. Különleges érzés töltött el: megragadott a körítőfalon belüli külön világ.

Festményei illúziók, átjárható dimenziók, megszemélyesített tárgyak tárháza. Úgy gondolja, képzeletében a dolgok jobban festenek, mint materiális valójukban, ezért alkotás közben a látott világ helyett inkább saját vízióira támaszkodik.

Demeter Szilárd beszéde, amelyet a Hagyományok Házában, február  9-én rendezett Csoóri Sándor emlékesten mondott el – egy képzeletbeli kávézás a Mesterrel, melynek során kiderül az is: magyarnak lenni nem természetes állapot, magyarnak lenni választás. 

A 97 éves Baranyi László színművész az egyedüli, aki még él az Egyetemi rohamzászlóalj egykori tagjai közül. A Gobbi Hilda-díjas színész megosztotta emlékeit Budapest második világháborús ostromának végnapjairól, és arról, hogyan sikerült életben maradnia.

A Magyar Művészeti Akadémia közelmúltbeli elnökválasztásakor nagy többséggel kapott bizalmat a korábbi alelnök, Turi Attila Kossuth-díjas építész. Makovecz Imre szellemi örökségéről, a háromezrelékes szabályról, az MMA terveiről, lehetőségeiről beszélgettünk.

Magától Anthony Burgesstől, a Gépnarancs című disztópia és további harmincegy-két regény, kéttucatnyi nonfiction-kötet, verseskönyv és visszaemlékezés írójától kölcsönöztem dolgozatom címét.

Lengyelország Királynője, Magyarok Nagyasszonya; mindkét nemzet történelmének válságos korszakában az uralkodó Máriának ajánlotta fel országát. Az oltárképeken az ő alakja mellett gyakran jelenik meg két lengyel vértanú püspök, illetve két szent magyar király.

Sokszor megfordultam már az acb Galéria kiállítótereiben, de olyan vizuális élményt, mint amelyet Anselm Reyle Surfacing című tárlata nyújtott, nem mostanában kaptam.