A METEM és a Historia Ecclesiastica Hungaria Alapítvány szervezésében a Sapientia Hittudományi Főiskola Aulájában tartott könyvbemutatón Zombori István szerkesztő mellett a református felekezet és a görögkatolikusok képviselői tartottak előadást a tizenöt hazai és tizenöt határon túli magyar szerző, egyháziak és világiak, történészek és levéltárosok munkáját összefoglaló 720 oldalas, hiánypótló kötetről.

A megjelenteket Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés emeritus főapát, a METEM vezetője köszöntötte, s bemutatta a szereplőket: Somogyi Alfréd docenst, a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánját és Janka György főiskolai tanárt, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola oktatóját. Az emeritus főapát hangsúlyozta, hogy számunkra ma is időszerű és rendkívül fontos Trianon kérdése.

Az előzetes tervek szerint Böjte Csaba tartott volna előadást Trianon és a katolikus egyház címmel, a nagyon várt első előadó azonban tüdőgyulladás miatt nem lehetett jelen a bemutatón, ezért az általa vállalt témát is Zombori István vázolta fel, aki szerkesztői munkája mellett szerzőként a csanádi püspökség megcsonkításának történetét dolgozta fel a kötetben. A történész elmondta, hogy az 1920 és 1923 közötti esztendőkre koncentráló tanulmányokat az akkor születő, de ma már nem létező országok szerint csoportosították. Így Csehszlovákia három, Románia tíz, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság öt, Ausztria egy tanulmánnyal szerepel a kötetben, míg a megcsonkított Magyarország kapcsán tizenegy írás mutatja be a békediktátum által előállt, az egyházmegyéket és a szerzetesrendeket érintő új helyzetet.

Zombori István (állva), Várszegi Asztrik, Somogyi Alfréd és Janka György (a szerző fotói)

 

Trianon kapcsán a legnagyobb változás a katolikus egyházat érintette, ugyanakkor a történész arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában és Szerbiában 1920 előtt nem, vagy alig éltek katolikusok. Egy ilyen helyzetbe „érkezett meg” a diktátum folytán egymillió katolikus és még ennél is több görögkatolikus. A megalakuló Csehszlovákiában a csehek ateizmusa volt a probléma. Az előadó

a cseh légió ténykedését hozta fel példaként, amelynek az első dolga volt, hogy eltávolította a magyar püspököket a megszállt országrészekről.

Az új határ megvonásával az esztergomi érsekségnek alig maradt területe Magyarországon, míg a kalocsai érsekség fele átkerült Romániához, s a pécsi püspökség is jelentős területeket veszített. A csanádi püspökség kétszázhetven plébániájából százötvenhat került Romániához, hatvan Szerbiához, így mindössze harminchárom maradt Magyarországon. De a református egyház sem járt jobban.

A kolozsvári Farkas utcai református templom (Wikipédia)

 

A békediktátumnak a reformátusságra gyakorolt hatásáról Somogyi Alfréd beszélt, aki röviden felvázolta az öt történelmi magyar egyházkerület megalakulását, majd elmondta, hogy 1920-ban a 2073 református egyházközségből 1012 került a határokon túlra. Megszakad egy intézményi, egyházi jogfolytonosság, az elcsatolt egyházközségek anyagi biztonsága is megszűnt, hiszen a vallási alapok, a nyugdíjpénztár Magyarországon maradt.

Veszélybe került az iskolarendszer is, amit Prága meg akart vásárolni, vagy ki akart éheztetni.

Az erdélyi reformátusság kapcsán a legfőbb változás a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulása volt Sulyok István püspök vezetésével. Délvidéken két kisebb egyházmegyét érintett a diktátum, amelyek főesperest választottak.

Az egyház létezését a prágai hatalom négy feltételhez kötötte. Ezek közül a kötelező hűségeskü letételét sok lelkész 1926–1927-ig elhúzta, de azt, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot Magyarországgal, már nem tudták és nem is akarták teljesíteni. 1923-ban végül összehívták az alkotmányozó zsinatot, megszületett a törvénytár, amit aztán a csehszlovák állam húsz évig nem fogadott el.

Somorjai Ádám bencés történész

 

A görögkatolikusok Trianon indította kálváriájáról Janka György főiskolai tanár tartott előadást. Bevezetésként felvázolta a felekezet Mária Terézia uralkodása alatti létrejöttét, majd fejlődését, a püspökségek, köztük utolsónak a hajdúdorogi egyházmegye megalapítását. Ez utóbbi megalakulásán és működésén keresztül megjelentek a román–magyar ellentétek is. Ez vezetett a Debrecenben, a püspökség akkori székhelyén 1914. február 23-án elkövetett bombamerénylethez, amely a püspökség három tisztviselőjének halálát és többek maradandó sérülését okozta. A románság gyulafehérvári, 1918. december elsején megtartott, az elszakadásról is döntő gyűlése után a máramarosi püspökség mellett egy román nemzeti vikariátust hoztak létre.

Az eseményen jelen lévő egyik szerző, Somorjai Ádám bencés történész megjegyezte, arról is születhetne egy tanulmánykötet, hogy az egyházaknak mi volt a szerepe a Trianonhoz vezető folyamatokban. Zombori István zárszóként felhívta a figyelmet a kötet hátsó oldalára nyomtatott versre, Reményik Sándor Templom és iskola című, sokáig elhallgatott művére.

 

Zombori István (szerk.): Trianon és az egyházak, METEM, Budapest, 2023, 720 oldal