Történelem és közélet az Országút új, 116. számában! Tolle, lege!

A PENdrive-estek azonkívül, hogy színvonalas élményt nyújtanak, egy-egy estére összehozzák az irodalmárokat és irodalomszeretőket, akik – személyes ellentéteiket félretéve, korosztálytól, politikai nézettől függetlenül – csendben, valóban egymásra figyelve hallgatják végig egymást. 

Aki igazán, őszintén kíváncsi saját énjének feltáratlan rétegeire, az mer farkasszemet nézni festményeivel. Kell ugyanis némi bátorság ahhoz, hogy a látottakat meghökkentő furcsaságként vagy kendőzetlen őszinteségként határozzuk meg. 

A zsidó főtanács tagjának, a Jézust csak éjjel, titokban felkereső Nikodémusnak nevét választotta az üldözött orosz ortodox egyház beépített metropolitája, s hozzá hasonlóan igyekezett hivatalában becsületes maradni. Szovjet titkosügynökként pápák barátja, életművük tiszteletteljes méltatója volt.

XXXX

XXXX

XXXX

Szenvedélyes irodalomtörténész és kritikus, igazság-
kereső indulat fűti, elkötelezett írástudó. „Amit a politika, a taktikázgatók siserahada elmulasztott, azt egyértelműen hangos szóval (némelykor a metaforikus beszéd erejével) a szellemében szabad literátor világgá kiáltotta. Balassi Bálinttól Nagy Gáspárig követhető a bátor hang: a szószék forradalmi hevülete.” Semmiféle kirekesztés nincs ínyére: a nyugatosok mellett ott van Pilinszky, akárcsak a népiek. Mind, akiknek „világító lámpásuk
az ethosz volt”. Szakolczay Lajossal beszélgettünk.

„Más a szülőföld és más a haza: az egyik gyerekkori emlék, a másik férfikori gond” – Cs. Szabó László Erdélyben című könyvében fogalmazta meg hitvallását, életének abban a boldog pillanatában, 1940 őszén, amikor két évtized után újra útlevél nélkül utazhatott hazájából szülőföldjére, Budapestről Kolozsvárra.

1882 januárjában La Haye egyik utcájában Van Gogh találkozik a magát Siennek nevező Clasina Maria Hoornikkkal, aki ötéves kislányát sétáltatja. Sien nincstelen, várandós, alkoholista, erős dohányos és a testét árulja. A festő részvétből magához veszi gyermekével együtt, és több mint tizennyolc hónapig vadházasságban élnek.

A 12. századtól kezdve meghatározó szerepet játszott a mindenkori államvezetés utódlásában az ifjúság külföldön való taníttatása, azonban a 19. századig ez a gyakorlat csupán az uralkodó osztályok családjaira, tehát az ország lakosságához képest egy meglehetősen szűk rétegre szorítkozott.

Június 14-én pénteken megjelenő legújabb számunkban a képzőművészet kedvelőinek két különösen érdekes írással kedveskedünk. Szöllősi Gézával, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának doktoranduszával többek között a mesterséges intelligenciáról (MI) beszélgettünk (Mindent megváltoztató rendszerek), továbbá a szentendrei MűvészetMalomban látható Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt (1945–1948) című tárlatáról számolunk be.