Rendhagyó írás ez a Nyelvőr rovatban. Munka közben találjuk itt a magyar név- és nyelvemlékek után kutakodó szerzőt, aki a Dnyeszter mellé, egy kis moldáviai faluba, Csöbörcsökre utazott, eleink nyomait keresve. 

Francesca Woodman fényképeit álomszerűség, légiesség, titokzatosság jellemzi, amit a hosszú és dupla expozícióval, valamint a természetes fény használatával alakított ki. Gyakran önmaga szerepel témaként; testét eszközként használta fel az én és a világ közötti határok feltárására.

Minden ellenérv és fenntartás dacára, éghajlatvédelmi okokból (legalábbis arra hivatkozva) elszántnak tűnik az Európai Bizottság a belsőégésű motorral hajtott járművek kiszorítására, az elektromos gépjárművek egyeduralkodóvá tételére. Most azonban komoly figyelmeztetés érkezett…

Érdekes formavilágú, kisebb és nagyobb méretű, szinte lapokból álló, mégis erősen plasztikus hatású, fényjelenségekkel játszó szobrok fogadnak az Etyeki Műhely kiállítótereiben.

Filmcsillagok, operadívák, popsztárok – több mint száz művész eredeti fellépőruhái, jelmezei, kellékei, plakátjai, kép- és hangfelvételei elevenítik föl a világ népszerű előadóinak történetét a Magyar Zene Háza Dívák & Ikonok című új kiállításán.

A WWF Magyarország természetvédelmi sikernek tartja, hogy az őshonos eurázsiai hód ismét jelen van hazánkban, mérsékelve a vizes élőhelyek eltűnésének aggasztó ütemét. Az elszaporodó nagy testű rágcsálók azonban tetemes károkat okoznak, főként az erdőgazdálkodóknak, amit nem térít meg senki.

Jó három évtizeden át tanítottam diákjaimnak a világtörténelem egyik legfontosabb leckéjét: preventív diplomáciával és katonai fölénnyel meg lehet előzni a háborúkat. A XX. században két világháború és a hidegháború története ezt igazolja.

Nem tudom, a mai lányok is végigolvassák és végigsírják-e a Love Story című regényt, amelyet Erich Segal írt, de bennem örökre megmaradt a kezdőmondata: „Mit mondhat el az ember egy 25 éves lányról, aki meghalt?”

Színjátékká válhat az úrnapi körmenet, ha nem képviseljük Jézust hiteles életünkkel. Ahogy ő értünk adta az életét, mi sem mehetünk el társaink éhsége, szomjúsága mellett. Olyan Krisztus-követőkre van szükség, akik táplálják, erősítik a reményüket vesztett, elcsüggedt embereket.

Az Országút Galéria szervezésében nyílt meg az Eötvös10 pincegalériájában a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő, Szobrász és Grafikus tanszéke hallgatóinak közös tárlata, melyen három művésztanár: Gaál József festőművész, Szurcsik József grafikus- és festőművész, illetve Polgár Botond szobrászművész hallgatói mutatkoznak be.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török nyelvű, képzőművészek által illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Örökül hagytuk, örökül kaptuk, azaz Sonsuza kadar bıraktık, sonsuza kadar aldık címmel. Leczo Bencével a történelmi alapokon nyugvó, a Konstantinápoly ostromáról szóló Bazilika című novellájáról, alkotási folyamatokról és a török–magyar népet összekötő kapcsokról beszélgettünk.

Konstantinápoly 1453-as ostromában, bár nem ő érte el a város vesztét, nagy szerepet játszott egy székely ágyúöntő, aki korának szuperfegyverét alkotta meg: a világ legnagyobb ágyúját, amely saját halálát is okozta végül.