– Megtörténhet-e, hogy a világ egymástól távol eső pontjain két látnok véletlenül ugyanabban a másodpercben találkozik Jézussal? Mindketten ott látják őt a közelükben, ugyanúgy rámosolyog az egyikre, mint a másikra, és ugyanúgy választ ad a legbelső kétségeikre? – kérdezte teológus barátunktól egyetemista vendégünk.

A „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” − Herman Ottó. E címmel nyílt meg december 13-án a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum közös kiállítása. A tárlat egyik kurátorával, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesével, Veres Gáborral beszéltünk néhai tudósunk nem mindennapi, máig ható munkásságáról.

„Az érdekel, a leghagyományos eszközökkel képes vagyok-e létrehozni érvényesnek tekinthető látványt, amely megtévesztően hasonlít egy generált képi felületre, hogy jelezzem, az alkotásban az elképzelés a döntő” – mondja kiállítása indítékáról Féner Tamás.

Krisztus születésének 2025. évfordulója alkalmából szentév lesz a következő esztendő. Advent első napjaiban Rómában végiglátogattam a négy pápai – a Szent Péter, a Lateráni Szent János, a Santa Maria Maggiore és a Falakon kívüli Szent Pál –  bazilikát.

Kevés túlélni, vallja a lakiteleki sátorverő, MDF alapítótag Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke. Hetvenötödik születésnapja alkalmából országházi irodájában közéleti munkásságáról kérdeztem, és életútja összegzésére kértem.

A Found Child Cell című textilmunka a Mindenki volt gyerek című kiállításra készült, melynek kurátora Etentuk Inmesit, s amely a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány együttműködésével valósult meg a Kastner Kommunityben 2024 őszén.

Magával ragadó muzikalitás, zenei kimunkáltság, megalapozottság – így jellemzik sokan a Pomázhoz és Pécs környékéhez egyaránt kötődő Vujicsics Együttest, amely tevékenységével szimbóluma lett a szerb, a horvát és a többségi magyarság közötti jó kapcsolatnak.

Úgy véli, a művész nemcsak elénekli a hangokat, hanem lélekkel, érzelmekkel tölti meg, erre törekedett mindig, sok alakítása ezért felejthetetlen. Budai Lívia rendszeresen szerepelt a világ rangos színpadain, idén a Prima-díjat kapta meg.

A Városliget oldalában egy kicsiny helyiség üvegablakai mögött mindig történik valami érdekes, ami arra sarkallja a hobbikocogót, az elhivatott futót, a trolira várakozót vagy a gyerek kezét fogó szülőt, hogy megálljon egy pillanatra és bepillantson a Liget Galéria ablakán, amely úgy kommunikál a magas művészetről, hogy az mindenki számára érthető és elérhető legyen.

Egyre többen menekülnek látszatvilágba, miközben hamis messiások üres ígérgetéseinek áldozataivá válnak. Keresztelő János nem kér rendkívüli dolgokat a hozzá fordulóktól, csupán tisztességet, önmérsékletet, szolidaritást, testvériességet. Ma sem, nekünk sem mondana mást.

Szabadka az 1970-es években élte virágkorát. Az akkor még többségében magyarlakta bácskai város olyan vívmányokkal büszkélkedett, mint az erős gazdaság, a sokszínű kulturális élet és a szórakozási lehetőségek gazdag tárháza. Majoros Sándor íróval beszélgettünk.

Körei Sándor a Molnár Ani Galéria művésze, 2021-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékén. Fontos számára a csendéletműfaj háromdimenzióssága, amikor frissen vágott virágokat és vázájukat zárja üvegtárolóba, hogy aztán a negyedik dimenzió is szerepet kapjon, vagyis az idő is megkezdhesse munkáját, soha be nem fejezett művé alakítva szerves anyagokat. Erről faggattam az alkotót.