„Jaj, lábaim, miért nem vagytok otthon ott, ahol az, ki kormányozta léptünk.”

Szívesen pillantunk be mások otthonába. Érdekes olyan házaspár egykori lakásait szemügyre venni, amelynek mindkét tagja tervezéssel és az otthon művészetével foglalkozott. A Walter Rózsi-villa új kiállítása a XX. század közepére repít vissza.

Ezúttal nem egy modern vagy kortárs zeneműre, hanem egy meglehetősen régi képre: Bosch Zenei Poklának bemutatására esett a választásom.

Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra. Zsille Gábor és Székelyhidi Zsolt költőkkel beszélgettünk arról, hogyan is látják mindezt irodalmárszemmel.

Szekernyés János Temesvár legjelentősebb mai helytörténésze. 2023-ban a Bánság fővárosának Erzsébetváros nevű városrészéről monumentális munkája jelent meg, mely számos tanulságul szolgál a román-magyar együttélés történetét tanulmányozó érdeklődő, sőt a magyar kisebbségpolitika részére is.

Ötven éve, 1974. május 21-én avatták fel az 1848–1849. évi szabadságharc egyik legkülönösebb emlékművét Budapesten: a Bécsi Légió budavári emléktábláját.

Friedrich von Schlegel nevezte az építészetet megfagyott zenének, Dorogi János munkáiban ez a megfagyott áramlás, és annak az anyagtól el nem különíthető, megfoghatatlan szellemi bázisa leginkább a zenére emlékeztet.

Kiállítása nyílt a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjas képzőművészeinek az osztrák Sankt Pöltenben, a Gallery Ausstellungsbrückében. A megnyitón üdvözlőbeszédet mondott Katka Krejcova, az Alsó-ausztriai Tartományi Kormányhivatal Művészeti és Kulturális Osztályának munkatársa, a kiállítást köszöntötte Rátóti Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke.

Évről évre egyre kritikusabb az emberek és medvék együttélése a Kárpát-medencében. Az elmúlt években Romániában különösen vitatott témává vált a nagyragadozók védettsége. Miként vélekedik erről a vadász, a környezetvédő és a vadőr?

Ha van háromszáz éve fennálló intézmény és az azzal már száz éve összekapcsolható épület, akkor az Archivum Regni (Országos Levéltár) és a Bécsi kapu téren magasodó historizáló jellegű palotája annak számít.

A megszokás kényelme kellemesen elandalít, nem szeretjük, ha zavarba hozzák eddigi sztereotípiáinkat, sőt felzaklatják életünket. Az ember sokszor azt fogadja el igazságnak, amit a többség mond. Minél többen hisznek el valamit, annál inkább igaz.