A második világháború után, kiváltképp a nagyvárosokban súlyos volt a lakáshiány, nehéz helyzet alakult ki a fővárosban. Az 1949-es népszámlálás adatai szerint Budapesten több mint négyen laktak közös otthonban, s a lakások hetven százaléka egyszobás volt.

Kényszerből vagy önszántából sok száz magyar férfi harcolt a Francia Idegenlégió kötelékében az indokínai háborúban, az ötvenes évek elején. Bíró Aurél kutatásairól, a készülő monográfiáról és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen nyílt kamarakiállításról beszélgettünk a szerzővel.

Hogyan tud eredetiséget és őszinteséget csempészni a divatfotók csillogó világába a kelet-európai életérzés? Erre a kérdésre keresi a választ elsősorban kiváló magyar és kelet-európai fotográfusok divatfotóinak és művészeti projektjeiknek segítségével a Capa Központ tárlata.

A két világháború között az első nagy világégés tapasztalatainak és társadalmi élményének feldolgozása, valamint a következő fegyveres konfliktus jellemzőinek meghatározása kötötte le a katonai szakma és rajta keresztül a szellemi élet jelentős részének figyelmét.

A RETÖRKI (Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet) tavaly jelentette meg Bíró Zoltán Elbeszélt történelem című könyvét, amelyben a szerző a rendszerváltás és a Magyar Demokrata Fórum, az MDF létrejöttének kezdeti folyamatát elemzi Szekér Nóra kérdései alapján. A történész szerkesztő asszonnyal beszélgettünk.

Hitének és szüzességi fogadalmának védelmében Bódi Mária Magdolna 1945. március 23-án áldozta életét. Vértanúságát Ferenc pápa május 23-án nyilvánosságra hozott határozatával ismerte el. Milyen út vezetett idáig, s miért tekintenek rá különösen kedves példaképként a Balaton partján élők és odalátogatók, különösen a kerékpárosok?

Vásárhelyi Antal rajzairól valós építészettörténetünk hiányzik, inkább a mítoszokban tovább élő jósdáira, szent helyeire, templomaira és színházaira, általában az emberek alkotta városokkal párhuzamosan létező szabad égi városra, Szent Ágoston De Civitate Deijére asszociálhatunk. 

Majd három évszázada, 1736-ban Pestre költözött a burgenlandi kovácsmester, Unger Benedek. Letelepedett, berendezte műhelyét előbb az Új-Világ, ma Semmelweis utcában, majd az Egri (Hatvani) kapunál, a mostani Kossuth Lajos utcában. Megnősült, családot alapított.

Örökké úton van, ami számára az Élet szimbóluma, hiszen így nyer folyamatos inspirációt új műveihez. A klasszikus portréábrázolás hagyományaiból merítve meg is újítja azt, arcképeit gyakran ábrázolja víz mögött vagy dekomponált struktúrájú képeken. Újabb sorozatában (A seb mint kapu – A női hús metamorfózisa) tabutémát feszeget, császármetszéssel világra jött gyermekeinek születési körülményeit idealizált módon mutatja be. Kiss Adél festőművésszel beszélgettem.

Székelyhidi Zsolt könyvének előzetes szövege magából a Szentírásból való, Szent János evangelistától a Jelenések Könyve, az Újszövetség textusa. Miért és hogyan történik az átírás?