1882 januárjában La Haye egyik utcájában Van Gogh találkozik a magát Siennek nevező Clasina Maria Hoornikkkal, aki ötéves kislányát sétáltatja. Sien nincstelen, várandós, alkoholista, erős dohányos és a testét árulja. A festő részvétből magához veszi gyermekével együtt, és több mint tizennyolc hónapig vadházasságban élnek.

A 12. századtól kezdve meghatározó szerepet játszott a mindenkori államvezetés utódlásában az ifjúság külföldön való taníttatása, azonban a 19. századig ez a gyakorlat csupán az uralkodó osztályok családjaira, tehát az ország lakosságához képest egy meglehetősen szűk rétegre szorítkozott.

Június 14-én pénteken megjelenő legújabb számunkban a képzőművészet kedvelőinek két különösen érdekes írással kedveskedünk. Szöllősi Gézával, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának doktoranduszával többek között a mesterséges intelligenciáról (MI) beszélgettünk (Mindent megváltoztató rendszerek), továbbá a szentendrei MűvészetMalomban látható Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt (1945–1948) című tárlatáról számolunk be.

Cseh kompozíciók, cseh szólista és magyar dirigens. Az Olmützi Morva Filharmonikus Zenekar a Zeneakadémián, majd Pécsett koncertezik. Vezető karmesterével, Hamar Zsolttal a szláv lélekről, boldogságot adó előadásokról, oktatói munkájáról is beszélgettünk.

A vidéki magyar zsidóságot nyolcvan éve deportálták. Összesen négyszázharminchétezer főt. A történettudomány megállapításai ellenére
a magyar közéletben többen úgy vélekednek, Horthy Miklós csak 1944 nyarán tudta meg, hogy mi történik a deportált zsidókkal.

A Budapesten élőknek talán nehéz elképzelni, hogy a főváros határain túl is van élet. Pap Gábor az észak-alföldi Öcsödön született. Innen jutott el a Képzőművészeti Egyetem grafika szakára, majd már kiállítóként az Einspach Fine Art & Photograpy terébe, ahol Minden sár címen mutatja be legújabb festményeit, art brut szobrait.

Habeck-akták néven vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a német ellenzéki CDU/CSU az atomerőművek leállításával kapcsolatban, azt állítva, hogy vezető német zöldpolitikusok az erőművek további működése melletti szakmai érveket szándékosan figyelmen kívül hagyták.

Kicsit sárgább, kicsit savanyú, de a miénk…  a műemlékvédelem Citrom-díja óhatatlanul fölidézi A tanú szállóigévé vált mondatát. Ha nem is sárgább, de kétségtelenül savanyú. Bizony az. És bizony a miénk, hogy a méltatlan műemlékgondozásra figyelmeztessen.

A Nyíregyházán született aatoth franyo (Tóth István Ferenc) 1978-ban Vasarely segítségével került ki Párizsba, ahol az École Supérieure des Beaux Arts hallgatója lett. A képzőművészeti iskola elvégzése után hosszabb utazásokat tett Németországban, Hollandiában az Egyesült Államokban és Észak-Afrikában.

Ki tartozik igazán Jézushoz? Aki megteszi az Isten akaratát, s az élet szolgálatát választja a halál kultúrája helyett. Tiszteli embertársai méltóságát, segíti az elesetteket, megóvja a ránk bízott sokszínű világot, s a hatalmat nem saját gazdagodására használja.

Ilyen volt a rendszer, ezt hozta ki az emberekből. A mostani megint mást: törtetőket, gátlástalan harácsolókat, gyilkosokat, rablókat, tolvajokat, szélhámosokat formál azokból, akiket természetük erre hajlamosít. Tavaly temették a nyolcvanhét évesen elhunyt szlovákiai magyar költőt.

Az egyszerűség, a letisztultság és az erőteljes nyugalom az, ami miatt Kaszás Konrád képei kiválnak abból a vizuális ingercunamiból, amellyel nap mint nap telítődik az elménk.