Az egyszerűség, a letisztultság és az erőteljes nyugalom az, ami miatt Kaszás Konrád képei kiválnak abból a vizuális ingercunamiból, amellyel nap mint nap telítődik az elménk.

Könyvbemutatók, irodalmi beszélgetések, szabadtéri koncertek és borozgatás várja az irodalom, zene és nemes borok kedvelőit a híres fürdővárosban, a június 12. és 16. között rendezendő Könyv-Bor-Jazz Fesztiválon.

Az óvodai étkeztetés alaposan át- és kibeszélt téma, az lesz a jövőben is. De én most nem a megszokott „sótlanul főznek”, „nem eszi meg a gyerek” csontokat szeretném tovább rágni.

Újabb fontos állomásához érkezett a Hold felderítésére indult nagyhatalmi vetélkedés. Sikeresen leszállt a Hold Földről nem látható oldalán a kínai Csang'e-6 nevű űrszonda, hogy kőzetmintákat gyűjtsön a Naprendszer egyik legnagyobb becsapódási kráterében, és hozzon vissza magával.

Gladden J. Pappin amerikai politikai gondolkodó,  a Szuverén Máltai és a Konstantinápolyi Szent György Lovagrend tagja, Trump értelmiségi szószólója lassan egy éve vezeti a Magyar Külügyi Intézetet. Küldetéséről kérdeztük.

Sütő Róbert festészetében, a jelenlegi Pára- és az előző Visio-sorozatánál is érzékelhető mindaz, ami nem egyszerűen látomás, netalán köznapi érzékcsalódás.

Tudunk róla, hogy szeretjük a túlzásokat. De sokszor már észre sem vesszük, mikor tesszük. Hiszen a túlzás ereje a túlhasználatban elkopik. Ahogy a mondás tartja: a kevesebb néha több?

Victor Hugo olyan az irodalomban, mint a vulkán a természetben: magasztos látvány, és környezetét felperzselő láva. Arra a kérdésre, hogy ki testesíti meg legjobban a francia szellemiséget, őt illik megnevezni. Vele kezdtem ezért a francia irodalmi kirándulásom.

Olyan tehetséges és ambiciózus grafikus, aki nemcsak Magyarországon, hanem Londonban is megtalálta a számításait: jelenleg például a FIFA labdarúgó-világbajnokság stadionjainak tervez, mint wayfinding designer. 

Vajon Tolnay Klári vagy Udvaros Dorottya? Uray Tivadar vagy Vecsey H. Miklós? Színészek, akik ugyanazt az alakot formálják a filmen. Aligha összehasonlíthatók, mégis izgalmas látni a két színésznőt Berlioz szerelmeként, a két színészt Semmelweisként. 

A 16. század földrajzi felfedezéseivel Európában elkezdődött a kulturális kincsek felhalmozása, mely egy sajátos modern intézménytípus, a múzeum kialakulásához vezetett, így a 19. századot Európa-szerte a múzeumépítések korának tekinthetjük.

Természetesen nem fraktálokat fest. Hogy e fura alakzatokra utalhatnak festményei, talán csak a véletlen – és a cikkíró – műve. Mégis, a fraktálok logikus rendezettsége – pontosabban összerendeződése – és Barabás Zsófi képei között épp az a hasonlóság, hogy a maga sajátos formarendjével mindkettő élményt nyújt.