Tíz éve jár vissza forgatni Bhutánba, második filmje, A boldogság ügynöke című dokumentumfilm, amely a helyiek elégedettségszintjét fölmérő kérdezőbiztost követi, eddig tizenkét díjat nyert és húsz országban mutatták be. Ha nem ismeri meg rendezőtársát, Arun Bhattarait, akkor az ázsiai ország iránt sem kezd el érdeklődni?  

Arunnal a DocNomads dokumentumfilm-rendező mesterképzésen találkoztam, ahol huszonnégyen voltunk osztálytársak a világ minden tájáról. Minden szemesztert más európai országban töltöttünk. Köztük Lisszabonban, Budapesten és Brüsszelben. Ez a képzés adta az önbizalmat, hogy együtt dolgozzunk, és kontinenseken átívelő koprodukciókat készítsünk.

Az elmúlt tíz évemet rendkívül meghatározta Bhután, ez az alig hétszáznyolcvanezer lakosú ország szinte a második otthonommá vált.

A monostor gyermekei című dokumentumfilmünk forgatása óta kilencszer jártam ott. Megismertem a kultúrát, az emberek értékeit és világlátását, megértettem és megtapasztaltam, hogyan gondolkodnak az életről, az örömökről, a nehézségekről és azt is megéreztem, hogy ott másképp telik az idő, mint Európában.

A forgatás szünetében: a kameránál a magyar és a bhutáni rendező-operatőr

 
Egyebek mellett a kérdező kíváncsi a helyiek karmatudatosságára és a szomszédokkal való kapcsolat minőségére. Mit jelent nekik a karmatudatosság?

A spiritualitás áthatja a mindennapi életet. Az emberek munka után, a főváros, Thimphu közepén álló szentély körül imaköröket tesznek, hogy levezessék a napi stresszt, a hit a karmában is hajtja őket. Hitük szerint a jó cselekedetek gyűjtése, éppenséggel az imakörök megtétele biztosítja, hogy a következő életükben is emberként születhessenek újjá. A karmatudatosság azt is jelenti, hogy hisznek az újjászületésben, abban, hogy a cselekedeteik hatással vannak a következő életek minőségére, minden okkal történik és a létezést a ciklikusság határozza meg.

Szociológiai fölmérés a boldogságkutatás a társadalom állapotáról, célja, hogy segítse a kormányt abban, hogy intézkedéseivel és programjaival a még nem boldog csoportból minél többen kerüljenek a boldog lakosok közé.

Bhután sok szociális problémával küzd, de a gesztus, hogy a kormány nemcsak a gazdasági növekedésre kíváncsi, hanem a lakosság lelki-, mentális-, fizikai jólétére is, már önmagában értékelendő.

Boldogabbnak látta az ottaniakat nálunk?

Nem feltétlenül boldogabbak, de jobban tudják értékelni az életüket, a környezetüket, az emberi kapcsolataikat. Jobban jelen tudnak lenni az életükben, megélni a pillanatot, az örömeiket és a bánataikat. Gyakran azon kapom magam, hogy folyamatosan rohanok a feladatok után, alig tudom utolérni magam, mindig aggódom, hogy mi történik vagy mit rontottam el. Egy-egy siker után már hajszolom a következőt. Kevés helyzetbe tudok belemerülni, mert folyton párhuzamos életet élek a fejemben. Bhutánban nincs ilyen kizsigerelő és felgyorsult élet, ettől az embereknek közvetlenebb a kapcsolatuk önmagukkal és a valósággal.

A film egyszerre mutat be családokat és követi a kérdezőbiztos boldogságkutatását?

Alapkoncepciónk az volt, hogy egy kérdezőt követünk, Ambert, aki házról házra látogatja az elszigetelt falvakat, hogy számba vegye, mennyire boldogok az emberek. Ő a mi vezérfonalunk, általa beleláthatunk különböző otthonokba és életekbe, mialatt az ő személyes sorsa és boldogságkeresése is kibontakozik a történetben.

Szerettük volna kontrasztba állítani a nemzeti boldogságstatisztika eredményeit a személyes emberi történetekkel. Megmutatni, mi rejlik az egyéni boldogságprofilok, úgymond kartotékok mögött, milyen személyes történeteket, vallomásokat, álmokat rejtenek a számok, az adatok.

Tudtuk, hogy roadmovie-t forgatunk, sok emberrel találkozunk, fel-felvillantunk sorsokat, és a történet a mozaikokból áll majd össze. Így bontakozhat ki Bhután igazi arca. A társadalom különböző rétegeiből szólaltattunk meg embereket, hogy a bhutáni boldogságot minél árnyaltabban tudjuk ábrázolni. Egyfajta reprezentatív látleletet akartunk adni arról, mit gondolnak az emberek a boldogságról és a boldogtalanságról. A mellékszereplők kiválasztása során az is fontos szempont volt, hogy kinek a története tud kapcsolódni Amber boldogságkereséséhez, kinek a története rímel az övére, vagy épp ellenpontozza azt. Sok interjúalany végül azért esett ki, mert hasonló történeteket nem akartunk, nem tudtunk belefoglalni a filmbe.

Találkozott-e megütközést keltő sorssal?

Sok nehéz és felemelő sorssal találkoztunk, de talán Karma három feleségének a története volt az egyik legmegindítóbb. Megérintett minket, ahogy a három asszony egymásba kapaszkodva találta meg, miként tud egy domináns, patriarcha férfival élni. Boldogságuk záloga az volt, hogy női testvériség alakult ki közöttük. Sok időt töltöttünk velük a forgatás során, mert szerettük volna jobban megérteni a köztük lévő dinamikát és az érzéseiket.

Arun Bhattarai és Zurbó Dorottya (jobbra) a stáb tagjaival

 

Hogy lehetett egy ilyen zárt országban forgatni?

Arun Bhattarai az első képzett dokumentumfilm-rendező Bhutánban. A külföldi stábokat nehezen engedik be az országba, kizárólag magas napi vízumdíj ellenében forgathatnak és felügyelik a munkájukat, például, ha készül egy CNN- vagy BBC-riport Bhutánról. Viszont Arunnal együtt mi szabadon mozoghattunk az országban. Az előző közös filmünket, A monostor gyermekeit is bemutattuk Bhutánban egy utazómozi-projekt keretében. Ezáltal Arun ismert lett hazájában, s arra tudtunk hivatkozni, hogy egy hasonló projekten dolgozunk.

Kapott meghatározó visszajelzést a filmről?

Sok közönségtalálkozón tapasztaltam, hogy a nézők a saját életükre vonatkoztatják a filmet, önreflexiót kelt bennük és elgondolkoznak azon, hogy mi a fontos az életükben. A filmet egy éve mutattuk be a Sundance Filmfesztiválon, azóta bejárta a világot, rengeteg fesztiválra eljutott és díjakat nyert. A világforgalmazónk több mint húsz országba adta el moziforgalmazásra. A következő hónapokban bemutatják többek között Németországban, Svájcban, Olaszországban és Ausztriában.

A boldogság ügynöke a Max és a Cinego kínálatában látható.

Nyitókép: Együtt a forgatócsoport, bal szélen a két rendező-operatőr, Zurbó Dorottya, jobb oldalon Arun Bhattarai
Fotók: A boldogság ügynöke produkció

 

A boldogság ügynöke díjai, jelölései:
Közönségdíj a San Fransisco Nemzetközi Filmfesztiválon, USA 2024
Közönségdíj a Margaret Mead Nemzetközi Filmfesztiválon, USA 2024
A legjobb film díja a Biografilm Fesztiválon, Olaszország 2024
A legjobb film díja a MakeDox Filmfesztiválon, Macedónia 2024
A legjobb film díja a Nemzetközi Dél-Ázsiai Filmfesztiválon, Kanada 2024
A zsűri különdíja a Millennium Docs Against Gravity Filmfesztiválon, Lengyelország 2024
A zsűri különdíja a Mumbai Filmfesztiválon, India 2024
Jelölés a legjobb film és legjobb operatőr kategóriákban az IDA – Intenational Documentary Association Awardson, USA 2024
Doc:South Award a Films from the South Oslo Fesztiválon, Norvégia 2024
Szeged város díja a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon, Magyarország 2024
A legjobb film díja az Eikhoigi Imphal Nemzetközi Filmfesztiválon, India 2025
A legjobb film díja a hétköznapi vágyak szekcióban a BIDF–Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon, Magyarország 2025
A zsűri különdíja a dokumentumfilm kategóriában a Magyar Filmszemlén, Magyarország 2025