Az egykori kikötői vámhivatal később a Fülöp-szigetek mindenkori elnökének cebui rezidenciája lett, ma pedig múzeum.
A sibongai templom tetejét a magyar kormány által adományozott húszmillió forintos segélyből állították helyre
a 2021. decemberi rettenetes Odette tájfunt követően, amely elfújta a tetőt, és megsemmisüléssel fenyegette a híres mennyezeti freskókat. A mostani kiállítás tablói egy olyan turistazsebkönyv lapjait jelenítik meg poszterek formájában, amely a cebui verbita egyetem (University of San Carlos) Építészeti és Művészeti Karának két egysége, a publikációkért felelős Lantawan és a műemlékvédelemről gondoskodó Cherish együttműködésében készült. A kiadvány nemcsak az épületet és művészi értékeit mutatja be, hanem a helyi közösséget is.
Sibonga elhelyezkedése Cebu szigetén (Wikipédia)
Németh Zsolt megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Fülöp-szigeteki emberek kitűnnek keresztény hitükkel, valamint a béke és a kiengesztelődés iránti odaadásukkal. Ezért olyan
fontos a Fülöp-szigetekről Európába érkező misszionáriusok szerepe,
hiszen Európában mindezek az értékek meggyengültek. Magyarország kiáll keresztény öröksége mellett, ezért is támogatja azokat a keresztényeket, akik valahol a világon üldözést szenvednek, vagy természeti erők hatása következtében szorulnak segítségre, mint Sibonga hívei.
Németh Zsolt: A hit, a béke és a kiengesztelődés értékei Európában meggyengültek (fotók: Adrian Del Monte dékán Facebook-oldaláról)
A külügyi bizottság elnöke kitért a híres sibongai freskók egyikére is, mely oroszlánok elé vetett keresztényeket ábrázol. Néha minket is ilyen sors ér, hiszen ma rengeteg kritikával néz szembe az, aki hitelesen vállalja keresztény meggyőződését. Ezért is jött örömmel a Fülöp-szigetekre, és ragaszkodott ahhoz, hogy a főváros mellett vidékre is ellátogathasson.
A megnyitó után Németh Zsolt elnök úrral beszélgetve megkérdeztem, mennyire erős a magyar országimázs a Fülöp-szigeteken?
A magyar országimázs nagyon megerősödött az utóbbi időben, különösen a
Magyarországon dolgozó tizenkétezer Fülöp-szigeteki vendégmunkásnak
köszönhetően. Ehhez hozzájárul az is, amit megtapasztalnak már a vízum kérvényezésekor, a konzuli szolgálat működésénél, illetve egyéb gazdálkodó szervezeteknél. Ez mind formálja az országunkról alkotott képet. Örömmel számolhatok be arról, hogy a Fülöp-szigeteki kormányzat Budapesten létrehozta azt az irodáját, amely magyarországi és regionális hatókörrel a vendégmunkások ügyeit koordinálja. Ez az államilag működtetett struktúra garanciákat hordoz, mint például azt, hogy a munkavégzés befejezése után hazatérjenek a dolgozók.
Megtisztelő volt a vendéglátók szívélyessége
Milyen a magyarok Fülöp-szigetek-képe?
Ebből a szempontból fontos a turizmus is. Magyarországon kevesen tudnak a Fülöp-szigetek turisztikai potenciáljáról. Bali Indonéziában és Thaiföld a legfőbb desztinációk a külföldre utazó magyarok körében. Számomra azonban lenyűgöző élmény volt utazásom során megcsodálni a trópusi növényzetet, például a cebui egyetem tájépíteszeti karának kertjében. A Fülöp-szigetek varázslatos flórája és faunája igazán magával ragadhatja az ideutazó turistákat. Jelentős a gazdasági fejlődés is.
A Fülöp-szigeteki gazdaság a lakosság huszonöt éves átlagéletkorával látványos potenciált
képvisel, mint a termelés és a fogyasztás motorja. Nem szabad elfelejteni, hogy ez az ország keresztény kulturális gyökerekkel rendelkezik. Az itteni emberek munkaerkölcse az oka annak, hogy a Fülöp-szigeteken nem találkozunk olyan problémákkal, mint más délkelet-ázsiai országokban.
Hozzájárulhattunk Sibonga város közösségének megerősödéséhez
Ezeken túlmenően fontosak az olyan szimbolikus, kulturális és vallásdiplomáciai együttműködési területek, mint például Sibonga templomának megóvása. Szijjártó Péter külügyminiszter a 2021-es karácsonyi pusztító szupertájfun utáni pillanatban intézkedett, mivel tanúja volt, hogy milyen
rettenetes rombolás történt. Húszmillió forintot utalt ki a magyar kormány a templomtető helyreállítására.
Örülök, hogy tudtunk segíteni Sibongának, hozzájárulhattunk egy város közösségének megerősödéséhez és lelki megújulásához. Ebből hosszú távú turisztikai döntések is születtek. Cebu tartomány kormányzója aláírta azt a szerződést, amely azon történelmi freskók helyreállítását fedezi, melyeket annak idején magyar segítséggel sikerült megmenteni. Az egyik freskó üldözött keresztényeket mutat, akiket oroszlánok elé vetnek. Ábrázolásuk metafizikai jelentőségű.
Milyen tapasztalatai, élményei voltak látogatása során?
Ahogy a kiállítást megnyitó beszédemben is említettem, minket, magyarokat is meglepett és megtisztelt, hogy látogatásunk során a legmagasabb szinteken fogadtak a filippin kormányzat és törvényhozás részéről. A Fülöp-szigeteki kormány határozottan érdeklődik Magyarország iránt. A Szenátus korábbi elnöke ellátogatott Magyarországra, az elnöknek pedig érvényes meghívása van. Minket pedig több mint barátként fogadtak. Át tudtuk tekinteni kétoldalú kapcsolatainkat. Konzuli szolgálataink részt vesznek az együttműködés építésében. Úgy érezzük, hogy ebben
a jó viszonyban a kontinenseken átívelő keresztény értékek ereje volt meghatározó.
Összevetve az európai helyzettel, amelyet politikai csetepaték uralnak, látványos a kontraszt.
Magyarország támogatást nyújt a Fülöp-szigeteki testvéreknek, akiknek élő hite kisugárzik, és megtermékenyíti a gyakorlatot. Fogadjuk a hazánkba érkező misszionáriusokat, hogy megújuljon a keresztény hit Európában. Valóban, a mai nyugtalan világban Európa nemcsak támogatója, hanem gazdag spiritualitás haszonélvezője is, amikor együttműködik Ázsiával. Az egyetemi és tudományos együttműködésben kiemelkedik a Stipendium Hungaricum, amit 2017-ben indítottunk el a Fülöp-szigetekkel. Ez
az egyik legértékesebb diplomáciai hídfő,
amellyel Magyarország a világhoz kapcsolódik. Évente harmincöt Fülöp-szigeteki diák kaphatja, már több mint kétszázötven fő nyerte el az ösztöndíjat.
Tóth Titanilla manilai magyar nagykövet
Mint Tóth Titanilla manilai magyar nagykövet jelezte, az idén is többszörös a túljelentkezés a magyar ösztöndíjra…
Emellett örvendetes, hogy
a cebui San Carlos Egyetemnek két magyar egyetemmel is van kapcsolata:
a Pécsi Tudományegyetemmel és a Magyar Élettudományi Egyetemmel (MATE). Ezekből az együttműködésekből a magyar félnek is van mit profitálnia. Örülök, hogy a tájépítészet az egyik ilyen terület. Elmondhatom, hogy az Európai Uniónak nemsokára új szabadkereskedelmi egyezménye lesz a Fülöp-szigetekkel. A szárított mangó lehetne az egyik termék, amit nagyobb mennyiségben importálhatnánk, cserébe a kiváló minőségű magyar húsipari termékekért. Kívánatos lenne erősíteni a tőkekapcsolatainkat is, illetve a vendégmunkások szakmai oktatása is értékes lehetne.
Ahogy mondani szokták: ott kell locsolni, ahol nő a fű. Segítjük a Fülöp-szigeteket, mert egészséges az itt élő emberek gondolkodásmódja, és növekszik az itteni gazdaság.
