Őszinte örömmel és érdeklődéssel olvastam az Országút 111. számában Havasi Jánosnak a „rendszerváltó” hetilapokról szóló áttekintését – az általa megrajzolt átfogó képhez szeretnék (a debreceni Úton egykori főszerkesztőjeként) néhány pontosítással és további adalékokkal hozzájárulni.

Tizenhárom esztendeje, immár hagyományosan nyílnak meg egy hétvégére fővárosi házak, hogy históriájukról, tervezőikről, építőikről, hajdani tulajdonosaikról, lakóikról meséljenek. 2011-ben a százéves épületek ünnepeként indult útjára a Budapest100.

Szabó Eszter Ágnesnek, az április 6-án elhunyt kortárs művésznek tervezett kiállítását a tragédia sem írhatta felül. Nem is lehet múlt időben beszélni róla. Munkásságát a más alkotókkal való együttműködés és a hétköznapok és a művészet közti határ feloldása jellemzi.  

Helyzet volt… Harmincöt évvel ezelőtt az új széljárást megérezve kezdtek elszaporodni  a vidéki független hetilapok. Felíveltek – aztán kihunytak, mint megannyi hullócsillag. 1992-re már hírmondójuk sem maradt.

Alapított kórust, játszott jazzegyüttesben, vezetett szimfonikus zenekart, komponált, de elsősorban a színházat szolgálta. Ahogy a visszaemlékezésekben mondják, Hevesi András a színházikarmester-hivatás utolsó képviselője volt Magyarországon.

Az Újvidéken született és művészi pályáját is ott kezdő, majd Budapesten kiteljesítő drMáriás a kortárs magyar művészet egyik legkülönösebb alakja. Képzőművészeti munkássága a nyolcvanas évek közepén vett lendületet, érzékenyen magába szűrve a kor alapvető élményvilágát és nyelvi-stilisztikai kiterjesztéseit.

Bár minden ember szívében él a vágy a békesség után, gyűlölet tombol a világban, egymást gyilkolják a nemzetek. Jézus keresztáldozatával lebontotta az embereket elválasztó falakat, életét adta barátaiért, s a szeretetparanccsal békességszerzőnek küldi őket a világba.

Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra. Az alábbi videóban Zsille Gábor és Székelyhidi Zsolt költőkkel beszélgetünk arról, hogyan is látják mindezt irodalmárszemmel.

A Magyar Nemzeti Bank gyűjteménye is bemutatkozik Velencében, a 2024-es 60. Velencei Biennáléhoz kapcsolódva. Schneller János művészettörténész kurátori válogatása az MNB kollekciójából kontextualizáló kiállítás, a Magyar Pavilonban bemutatkozó Nemes Mártont helyezi el a magyar képzőművészet jelenkori történetében.

Angliában átfogó jelentés készült a fitalok nemi identitásával kapcsolatos orvosi kezelésekről. A nagy szakmai tekintélynek övendő tanulmány számos változáshoz vezethet.

Legújabb számunkban Duba Gyula felvidéki író életéről és műveiről, Suzanne Valadon festőnőről, korának ismert modelljéről, Nemes Márton velencei kiállításáról, Csordás Klára énekesről, egy Karajan-lemezfelvételeknek is otthont adó berlini templomról és Milton Friedman életművéről olvashatnak.

Fedőneve: Marslakó. Szekér Nóra történész legutóbb megjelent könyvében négy világhírű magyar tudós életútját dolgozza fel a kommunista titkosszolgálat szemszögéből.