2020. február 20-án délután tekintélyes tömeg gyűlt össze a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának átriumában, ahol ünnepélyes keretek között megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – tanulóévek 1934–1955 című vándorkiállítás. Immár ötödik alkalommal került rá sor a Nobel-díjas író hagyatékát gondozó és közreadó Kertész Imre Intézet szervezésében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár meghívására és kezdeményezésére.

A szakma meglepetésére az Élősködők című dél-koreai alkotás kapta a legjobb filmnek járó díjat a 92. Oscar-gálán Los Angelesben. Bong Dzsun Ho műve az első az amerikai filmakadémia rangos elismerésének történetében, amely nem angol nyelvű filmként diadalmaskodott a legjelentősebb kategóriában.

Szokolay Sándor már akkor miséket írt, amikor a diktatúra tiltotta e műfajt, és más zeneszerzők még stílusgyakorlatként is kerülték. És akkor is folytatta az írásukat, amikor – a rendszerváltás után nem sokkal – a zenei miseforma kiment a divatból. Szokolay számára a kereszténység az élet teljességéhez tartozik, így miséi mindig életközeli istenélmények. A Missa Pannonicát „csak” zeneként hallgatva feltűnik az esztétikai tanúságtétel: a szerző úgy dönt a szép harmóniák mellett, hogy azt mindvégig őszintének érezzük. Ugyanakkor a változatosság érdekében gazdag kifejező-eszköztárat mozgat, és zenei utalásai a középkortól napjainkig terjednek. Szokolay Sándor a Tomkins Énekegyüttes számára írta miséjét – az előadás egyszerre megrendítő és hiteles.

Kocsis Zoltán halálának harmadik évfordulójáról hangversennyel emlékezett meg egykori együttese, a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar. Az est egyik legérdekesebb pontjának Kovács Zoltán Missa Pannonicája ígérkezett. A darab már elhangzott tavaly nyáron Debrecenben, de a budapesti közönség most hallhatta először. Hamar Zsolt vezényletével, Kolonits Klára, Bakos Kornélia, Horváth István és Kovács István szólistákkal érzékeny, hangszínekben gazdag interpretációt hallhattunk.

Roger Scruton Magyarországon elsősorban politikai filozófusként – ezen belül is a konzervatív felfogás elkötelezettjeként – vált ismertté. Arról kevesebb szó esett eddig itthon, hogy eredetileg esztétaként indult, s csak az 1968-as párizsi diáklázadások hatására fordult érdeklődése a konzervatív politikai gondolkodás felé. Magyarul most megjelent kis kötete, A szépről mégis egész munkásságához ad kulcsot, hiszen konzervativizmusa és elkötelezett szépségesztétikája szorosan összefüggött.

1937 márciusában új havilap jelent meg a magyar sajtópalettán: elindult az Ország útja, az 1935-től megjelenő Országút – a Deák Ferenc Társaság folyóirata –utódlapjaként, megújult szerkesztőséggel, névvel és koncepcióval.