Erős Kingát, a Magyar Írószövetség tavaly év végén megválasztott elnökét a magyar széppróza napjáról kérdeztük, de első hivatali hónapjainak tapasztalatai, a székházfelújítás és a jövőbeli remények, elképzelések is szóba kerültek.
November 30-án választották meg elnöknek. Milyenek az első benyomásai, hogyan telt az első két hónapja?
Nagyon izgalmasan. Igaz, az Írószövetség működése terén nem ért meglepetés, mivel több mint tíz éve itt dolgozom, ismerem a mindennapi szokásos ügymenetet. Pozitív meglepetésként ért, hogy sok írótársunk komolyan vette az elnöki programomban felvázoltakat: megkerestek írócsoportok, a szakosztályok vezetői, tettre kész tagok, hogy segítsenek. Az is örömteli, hogy az eddigi partneri-intézményi kapcsolataink tovább működnek és elmélyülnek, a programom fontos elemét adó vidéki jelenlétünk erősítésére is nagyon jó kezdeményezések történnek. Elmondhatom tehát: nagy lelkesedést tapasztalok.
A magyar széppróza napját meglehetősen későn kezdték szervezni. Ennek anyagi okai voltak?
Igen, de szerencsére már csak voltak. A bizonytalanságot a tavalyi tapasztalatok jelentették, amikor forráshiány miatt csupán szerényebb programsorozatot rendezhettünk. A Magyar Széppróza Napját 2018-ban ünnepeltük meg először. Az Írószövetség választmánya kezdeményezte, hogy szépprózánk is kapjon ünnepnapot, február 18-ára, Jókai Mór születésnapjára időzítve, aki felvirágoztatta a magyar prózát, és irodalmunk legnépszerűbb írójaként öröksége máig hat. A kezdeményezés mellé állt az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az akkori miniszter, Balog Zoltán, anyagi forrást biztosítva. Ennek köszönhetően két éve több mint százhúsz helyszínen, Kárpát-medence-szerte mintegy száznegyven írót és nyolcvan moderátort bevonva valósult meg a sorozat. Ám friss még az ünnep, ezért a megvalósítása új energiákat igényel. A 2019-es fejlemények után idén sokkal kedvezőbb körülményeket sikerült kialakítani: a Magyar Széppróza Napja ebben az évben a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Ügynökség és a Magyar Írószövetség közös szervezésében valósul meg. Az anyagi hátteret a PIM és a PIÜ biztosítja, míg a szakmai szervezés az Írószövetség feladata. Abban bízom, hogy mindez sikeres lesz, és hosszú távon is biztosítja az ünnep jövőjét.
Mi kell ahhoz, hogy egy új irodalmi ünnep a kulturális közélet fontos részévé váljon?
Idő és folyamatosság. Annak idején a Magyar Költészet Napját és a Magyar Dráma Napját is az Írószövetség kezdeményezte, és azok évtizedek alatt váltak népszerűvé. A Magyar Széppróza Napjának is legalább tíz évre lesz szüksége, hogy miközben újra és újra megrendezzük, a kultúra minden szereplője tudomást szerezzen róla, beleivódjon a köztudatba, hagyománnyá váljon.
Mindez visszavezet első elnöki benyomásaimhoz, mert úgy érzem, sokakat meg tudtam szólítani, a szervezőmunkába beléptek partnerintézmények, vidéki és határon túli írócsoportok, Erdélytől Kárpátalján át Felvidékig, amelyeknek tagjai jórészt nálunk is tagok, tehát meglévő kapcsolatokra is lehetett építeni. A további együttműködésünknek is a Magyar Széppróza Napja az első próbaköve, miközben az együttműködés kihat a prózaünnep jövőjére is. A tapasztalatok kedvezőek, egy hullámhosszon vagyunk, ezért biztosítottnak tűnik, hogy a legkisebb falvaktól a megyeszékhelyekig és a fővárosig színvonalas programok szülessenek.
A közvélemény előtt is ismert az Írószövetség székházának tervezett felújítása. Ezzel kapcsolatban milyen fejlemények történtek, mikor és mekkora munkákra lehet számítani?
A székházfelújítás továbbra is előttünk áll. Nagy léptékű munka lesz: teljesen felújítják az elavult elektromos vezetékeket, a fűtésrendszert, és a nyílászárókat is kicserélik. Azzal, hogy a PIM lett a székház kezelője, erre anyagilag is megnyílt a lehetőség. A felújítás még idén elkezdődik, az előkészületek már zajlanak, és a kivitelezés a teljes elnöki időszakomat kitölti.
A teljes elnöki időszak alatt a jelenlegi hároméves ciklust kell érteni?
Igen. Az elnöki pályázatom benyújtása óta hangoztatom, hogy egyetlen ciklusban gondolkodom. A felújítás ebben döntő tényező volt, mert miután Szentmártoni János nem pályázott a további elnökségre, úgy véltem, továbbra is praktikus szemléletű elnökre van szükség. A hároméves időszaknál pedig azért nem kell több, mert a beruházás kapcsán népszerűtlen döntéseket is meg kell hozni, és ezt nem befolyásolhatják egyéni ambíciók. A felújításnak ugyanis számos nyitott kérdése van, megoldást kell találni az átmeneti elhelyezésünkre, a munka ütemezésére, a könyvtárunk százhúszezer kötetének szállítására is. Húzós időszak vár ránk, de biztos vagyok benne, hogy a PIM-mel karöltve jó átmeneti megoldások fognak születni, mivel Demeter Szilárd is a szívén viseli az ingatlan és az intézmény sorsát.
/Fotó: Vadócz Dávid/
