Szerző: Szigethy Gábor

Alfa Rómeó, Ferrari Júlia

Amikor újságokban, hírlapokban a filmkritikusok elmarasztalva dicsérő írásait olvasták a kortárs nézők, nehezen tudták eldönteni: „tulajdonképpen” mit is láttak 1969. június 12-én a moziban, az új magyar film, az Alfa Rómeó és Júlia bemutatóján.

Miért nem Tóték?

Fábri Zoltán írta a forgatókönyvet és rendezte az 1969. november 27-én bemutatott Isten hozta, őrnagy úr! című filmet. A filmnovella eredeti címe 1964-ben még Pókék, átdolgozás után Csönd legyen! volt. Hivatalos vélemény a filmtervről: „Ostoba, hihetetlen, irreális hülyeség.” A forgatást
a hatóságok nem engedélyezték.

Keserű Keresztelő

Még magasból nézvést / Megvolna az ország… – ítélkezett az első világháború kirobbanása előtt a költő Ady Endre. A filmrendező Gaál István 1967-ben nem magasból, hanem földközelből szemlélte hazánk mindennapi életét, a Keresztelő keserű film.

Tévedések szomorújátéka: Petőfi ’73

Az 1973. január 11-én bemutatott színes történelmi kalandfilm – Petőfi ’73– a proletárdiktatúra alapú, szocialista társadalmat építő népi demokratikus Magyarország emberi, társadalmi, politikai csődtömegének „művészi” sűrítménye.

Csend. Kiáltás. És?

„Hernádi is, én is mélységes meggyőződéssel állunk ennek a társadalomnak az alapján, egész szemléletünket, világnézetünket ez a társadalom határozza meg” – nyilatkozta Jancsó Miklós a Csend és kiáltás (bemutató: 1968. március 14.) című filmje kapcsán.

Korszerű vagy korszínű Falak?

Huszonegy magyar játékfilmet mutattak be hazánkban 1968-ban, egynek sem volt akkora lángja, füstje a sajtóban és a vitafórumokon, mint a Kovács András írta-rendezte harcosan politizáló mozidarabnak. Szenvedélyes vitákat robbantott ki a Falak 1968 tavaszán.

Egy szerelem eltűnt éjszakái

Nem tökéletes, nem hibátlan, nem remekmű Hubay Miklós, Vas István, Ránki György – drámaíró, költő, zeneszerző – 1961. január 12-én Budapesten, a Petőfi Színházban, hazánk első musicalszínházában bemutatott zenés tragédiája, az Egy szerelem három éjszakája.

Mikor vannak Hideg napok?

Életünk során mindannyian megéltünk, megélünk hideg napokat. Mindannyian másképpen éltük át, különbözőképpen emlékezünk, sokféleképpen ítéljük meg tegnap megtett vagy elmulasztott cselekedeteinket. A cellában négyen ülnek, négy volt katona idézi emlékeit…

Aranysárkány – múlt idő

Aki olvasta, akár évtizedekkel ezelőtt, akár tegnap Kosztolányi Dezső Aranysárkány című regényét, ha megnézi Ranódy László 1966-ban bemutatott azonos című filmjét, ne a költő, író, esszéista 1924-ben írott remekművének részleteit kérje számon.

Nehézéletűek vagy Szegénylegények?

Fejbevágóan kemény, politikaillatú szellemi lecke volt az olvasók számára Bertolt Brecht 1934-ben írott, magyarul 1956 októberében a Nagyvilág című folyóirat első számában megjelent írása: Az igazság megírásának öt nehézsége.

Eltékozolt életek

A Pacsirta című film, amelyet Kosztolányi Dezső regénye nyomán hat évtizede forgatott Ranódy László 1963-ban és 2022-ben is remekmű: megrázó művészi erővel szembesít mindenkori megalkuvásainkkal, kiegyezéseinkkel – és a következményekkel.

Beteljesült Jókai álma

Sokakat izgató kérdés 1962-ben: kik lesznek a film főszereplői, ki lesz Tímea, Noémi, Athalie, ki lesz az aranyember, Tímár Mihály? Gertler Viktor Erdélyben, Marosvásárhelyen keresi a film női főszereplőjét – a férfi főhőst találja meg.