Szerző: Szigethy Gábor

Márai Sándor gesztenyefái

„Más a szülőföld és más a haza: az egyik gyerekkori emlék, a másik férfikori gond” – Cs. Szabó László Erdélyben című könyvében fogalmazta meg hitvallását, életének abban a boldog pillanatában, 1940 őszén, amikor két évtized után újra útlevél nélkül utazhatott hazájából szülőföldjére, Budapestről Kolozsvárra.

A haladás isteni léghajója

Jászi Oszkár Háború és kultúra című írásában téveszméiben tévelygő vak prófétaként fest jövőt, amely felé a haladás isteni léghajója röpíti Európa népeit: „Nem a nemzeti széttagoltság felé halad a világ, hanem a nemzetközi szolidaritás felé…”

Merre előre, Európa?

Vészterhes időkben, bombazáporban, ágyúdörgésben széplélek álművészek és hamis próféták szeretik hangosan idézni Cicero kétezer éves tévedését: Inter arma silent Musae – Háborúban hallgatnak a múzsák.

Békekiáltvány

„Szörnyű katasztrófa fenyegeti a világot. Európa s vele az egész emberiség válságos napjait éli. Egyre jobban érezzük, hogy a »béke és kultúra« vagy a jóvátehetetlen pusztulás válaszútján állunk. Mindenki felelős, minden erkölcsi és szellemi erőt, minden akaratot és sugalmazóképességet meg kell feszíteni, hogy a pusztulásnak ellene szegüljön.”

Ismét pompanap

Az öreg Balog – Isten nyugtassa – huszonkilenc nap vitatott valamit tűzzel és vassal, s ha a personális végre megadta magát, s a harmincadik nap a tárgyat elfogadta: az öreg felpattant, s tüstént az ellenkezőbe rohant által. Csalhatatlan egy kompasz...

Miért nem Tóték?

Fábri Zoltán írta a forgatókönyvet és rendezte az 1969. november 27-én bemutatott Isten hozta, őrnagy úr! című filmet. A filmnovella eredeti címe 1964-ben még Pókék, átdolgozás után Csönd legyen! volt. Hivatalos vélemény a filmtervről: „Ostoba, hihetetlen, irreális hülyeség.” A forgatást a hatóságok nem engedélyezték.

Alfa Rómeó, Ferrari Júlia

Amikor újságokban, hírlapokban a filmkritikusok elmarasztalva dicsérő írásait olvasták a kortárs nézők, nehezen tudták eldönteni: „tulajdonképpen” mit is láttak 1969. június 12-én a moziban, az új magyar film, az Alfa Rómeó és Júlia bemutatóján.

Keserű Keresztelő

Még magasból nézvést / Megvolna az ország… – ítélkezett az első világháború kirobbanása előtt a költő Ady Endre. A filmrendező Gaál István 1967-ben nem magasból, hanem földközelből szemlélte hazánk mindennapi életét, a Keresztelő keserű film.

Tévedések szomorújátéka: Petőfi ’73

Az 1973. január 11-én bemutatott színes történelmi kalandfilm – Petőfi ’73– a proletárdiktatúra alapú, szocialista társadalmat építő népi demokratikus Magyarország emberi, társadalmi, politikai csődtömegének „művészi” sűrítménye.