Ne beszéljünk aszkézisről meg önmegtagadásról, ezek ma életidegen szavak, ráérős idők öncélú és sportszerű erénygyakorlatairól árulkodnak. Első feladatunk az legyen, hogy rendet teremtsünk életünkben.

A hazánk kultúrtörténetében meghatározó szerepet játszó jezsuita rend öt évszázadának nagy egyéniségeit és jellegzetes intézményeit ismerhetjük meg dióhéjban a terjedelmes kézikönyvből – Pázmány Pétertől A Szív újságot alapító Bíró Ferencig, a nemesi akadémiáktól a legényegyletekig.

Közvéleményünk vajmi keveset hallott a II. vatikáni zsinatról, és szinte semmit sem tudhat annak egyik mozzanatáról, amit „katakombaszövetség”-nek szoktak nevezni. Miért különültek el egy katakombába a „szegény egyház” püspöki csoport tagjai, s mi volt a céljuk ezzel a szövetséggel?

A könyv a szomorú, veszélyes időkben is jövőbe vetett hittel építkező, Dallasba új Zircet, családi közösséget létrehozó magyar szerzetestanárok életét színes riportokban mutatja be.

Valódi szaktekintélyek megalázó kiszorítása, karrieristák köpönyegforgatása, néhány nagy tanáregyéniség példamutató helytállása, a kádernek kiszemelt népi származású hallgatók találkozása a rendszer körmönfont kegyetlenségével – életképek az ötvenes évek pesti bölcsészkaráról.

Az argentin-olasz egyházfő a kollegiális egyházvezetés szellemében új tartalmat kíván adni a II. vatikáni zsinat által létrehozott püspöki szinódus intézményének, lehetővé téve, hogy világszerte a hívők közössége is elmondhassa álláspontját korunk lelki, erkölcsi és társadalmi problémáiról.

A XX. század legsötétebb évtizedében állt a katolikus egyház élén. XII. Piusz szembeszállt az Európát egymással szövetségben, majd halálos ellenségként leigázni igyekvő náci és kommunista diktatúrával. Védte a vallásszabadságot és mentette az üldözötteket, ahogy lehetett.

A kőbányai gyűjtőfogház udvarán körbe-körbe trappolva francia leckéket adott a munkástanácsi vezetőknek. Bíbó István a hitelessége miatt nem aggódott, a hite felől volt bizonytalan.

Annyira megszoktam, hogy szabadulásom után időbe telt, míg újra rendesen tudtam beszélni, és nem álltam az ajtó mellé, arccal a falnak, belépés előtt. Pedig nekem csak két év és két hónapig tartott.

A Monarchia időszaka azért is maradhatott meg „boldog békeidőként” az utókor emlékezetében, mert a gazdasági gyarapodás mellett előtérbe került a művelődés, és felgyorsult a helyi közösségek szerveződése. E folyamat névtelen hősei az elhivatott községi tanítók.

Hosszú sorok kígyóztak a Kossuth Lajos téren 1993 decemberében, hogy az Országház kupolacsarnokában leróják tiszteletüket Antall József ravatalánál.

Mint általában az idős emberek, Nagymama is mindig sietett. Ha villamoson mentünk valahová, egy idő után elveszítette a türelmét, és előbb le akart szállni, mielőtt a megfelelő megállóhoz értünk volna.