A koronavírus-járvány alatt egyre több titokzatos jelre bukkantak az égen. A hetek óta tartó háborúban szintén. De miért most és miért mindenhol? Ufó-kultúráról, alternatív világmagyarázatokról Povedák István kulturális antropológussal, a MOME Elméleti Intézetének docensével beszélgettünk.

Ha kimegyünk a természetbe, szinte biztos, hogy az első rovar, amivel találkozunk, egy hangya lesz. A rovarcsalád különleges életmódjáról, az ökoszisztémában betöltött szerepéről Csősz Sándorral, az első magyar hangyanév-katalógus egyik szerzőjével beszélgettünk.

A vizes élőhelyek pusztulását ellensúlyozhatja, ha kis kerti tavakat telepítünk, amelyek csökkenthetik a városi hőszigethatást és növelik a helyi biodiverzitást. Horváth Zsófiával, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

A Young Academy of Europe (YAE) alulról szerveződő, összeurópai kezdeményezés, amely 2012-es megalakulásakor főleg az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatának fiatal nyerteseiből állt. A 12 tagú elnökség tagjai közé 2020-ban választották be dr. Solymosi Katalint, aki a hazai Fiatal Kutatók Akadémiájának is vezetőségi tagja. Az ELTE Növényszervezettani Tanszékének adjunktusa az oktatás és a kutatás mellett a fiatal magyar kutatók érdekképviseletét is vállalta a hazai és a nemzetközi tudománypolitikában.

Mit jelent jót enni? Milyen komponensekből állnak össze a nekünk tetsző ízek? Tudjuk-e, hogyan hat ránk mindaz, amit elfogyasztunk? Már van hozzá térképünk.  

Nagy port kavart a Tóth Krisztina írónő keltette vita, melynek középpontjában a kötelező olvasmányok által sugallt alárendelt női szerep állt. A magyar nyelvű írásbeliség korai időszakában felbukkanó, a női szerepeket évszázadokra meghatározó irodalmi nőalakokról beszélgettünk Máté Ágnes irodalomtörténésszel, aki azt reméli, a múlt megismerésével a jelenben is nő a toleranciánk.

A semmiből születik újjá Sátoraljaújhelyen az ötszáz éve pusztuló vár. Dr. Ringer István régész, történész a megmaradt részek felújításával a helyiek identitását erősíti, és a szakma figyelmét is felhívja az elfeledett középkori épületre.

A Szoborpark-kapuzat vastábláján Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse olvasható. A szobrok között a csönd dübörög; a fájdalom, a gyász, a tehetetlenség, a szégyen, a döbbenet, a düh és a dac.