A Kecskemétfilm száz alkotójának több mint háromévnyi munkája nyomán került a mozikba a Toldi egész estés animációsfilm-változata, Jankovics Marcell utolsó rendezése. Mikulás Ferenc producerrel és a társrendezővel, Csákovics Lajossal beszélgettünk.

Az operavilág két éve várta A Nibelung gyűrűjének új színrevitelét a Bayreuthi Ünnepi Játékokon. S ha a Ring, különösen Az istenek alkonya előadása szült is ellenérzést, a fesztivál nyitóestje, a Trisztán és Izolda premierje magával ragadó ráadás lett.

A Liszt Ferenc Kamarazenekar és az Óbudai Társaskör néhány munkatársa 1992-ben indította útjára a Zempléni Művészeti Napokat. A nyitóesten a sárospataki vár udvarát, a málladozó falakat, sátoraljaújhelyiként emlékszem, különös hangulat lengte be.

Lékai–Kiss Ramóna népszerűségét már jó ideje nemcsak saját brandje építésére fordítja. A magyar színésznő, műsorvezető, influenszer idén nyáron az Országút Magazin és a Művészetek Völgye Fesztivállal közösen szervezett jótékonysági árverés mellé áll.

John Coltrane I’m Old Fashioned című szerzeményének hangjai szűrődnek ki az Opus Jazz Clubból. A Budapest Music Center alapító igazgatójával, Gőz Lászlóval beszélgetve mégsem gondolhatjuk, hogy a kortárs jazz, a komolyzene, az opera divatjamúlt lenne.

Az Operaház következő szezonjának összefoglaló gondolata: Mítosz & történelem. A dalszínház főigazgatójával, Ókovács Szilveszterrel a megújulásról, rendezői bemutatkozásáról, az ősszel induló százharminc-kilencedik évadról, jegyárakról beszélgettünk.

Húsz éve jelent meg először a Behálózva, amely egy csapásra nemzetközi bestselleríróvá tette Barabási Albert-Lászlót. A rendkívül aktuális könyv új fordításban, valamint a szerző új előszavával jelent meg. A hálózatkutató több évnyi szünet után ismét előadást tartott.

A koronavírus-járvány alatt egyre több titokzatos jelre bukkantak az égen. A hetek óta tartó háborúban szintén. De miért most és miért mindenhol? Ufó-kultúráról, alternatív világmagyarázatokról Povedák István kulturális antropológussal, a MOME Elméleti Intézetének docensével beszélgettünk.

Ha kimegyünk a természetbe, szinte biztos, hogy az első rovar, amivel találkozunk, egy hangya lesz. A rovarcsalád különleges életmódjáról, az ökoszisztémában betöltött szerepéről Csősz Sándorral, az első magyar hangyanév-katalógus egyik szerzőjével beszélgettünk.

A vizes élőhelyek pusztulását ellensúlyozhatja, ha kis kerti tavakat telepítünk, amelyek csökkenthetik a városi hőszigethatást és növelik a helyi biodiverzitást. Horváth Zsófiával, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

A Young Academy of Europe (YAE) alulról szerveződő, összeurópai kezdeményezés, amely 2012-es megalakulásakor főleg az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatának fiatal nyerteseiből állt. A 12 tagú elnökség tagjai közé 2020-ban választották be dr. Solymosi Katalint, aki a hazai Fiatal Kutatók Akadémiájának is vezetőségi tagja. Az ELTE Növényszervezettani Tanszékének adjunktusa az oktatás és a kutatás mellett a fiatal magyar kutatók érdekképviseletét is vállalta a hazai és a nemzetközi tudománypolitikában.

Mit jelent jót enni? Milyen komponensekből állnak össze a nekünk tetsző ízek? Tudjuk-e, hogyan hat ránk mindaz, amit elfogyasztunk? Már van hozzá térképünk.