Kell-e tudományos teljesítmény egy díszdoktori címhez? Triviálisnak gondolhatnánk a választ, ám Greta Thunberg küszöbön álló teológiai doctor honoris causa kitüntetésének fényében ezt a hiedelmünket is újraértékelhetjük. Az akadémiai aktivizmus kultúrája a hittudományt is elérte.

Legújabb számunkban Illyés Gyula közéleti szerepvállalásáról, kollégáink kitüntetéséről, a Muzsikás együttes fél évszázadáról, Cranach elpusztított naumburgi oltárképének újrafestéséről, a Székelyföldi Grafikai Biennáléról, a klímaperek jelentőségéről és a békeközvetítés esélyeiről olvashatnak.

Bevallottan lehetetlen feladatra vállalkozott Borzák Tibor, amikor Bahget Iskander fotóssal Sztojka „Kalapos” Zoltán kártyavető és rokonsága sorsán keresztül a több törzsből és nyelvből, számtalan nemzetségből álló cigányság lelkébe próbált bevilágítani.

Daniel Ortega, a nyolcvanas évek győztes gerillavezére, aki demokratikus választáson veszítve átadta ellenfeleinek a hatalmat, hogy később a nicaraguai nép támogatásával újabb elnöki mandátumot szerezzen, őszülő fejjel vált tömegbe lövető, egyházüldöző diktárorrá.

Vaskövetkezetességgel járt el a Fővárosi Ítélőtábla notórius zajszennyezőkkel, békés polgárok nyugalmát évtizedek óta háborgató felelőtlen elemekkel szemben.

Legújabb számunkban korunk demográfiai és geopolitikai dilemmáiról, a klímaváltozás aggasztó üteméről, a modernista épületek eltűnéséről, Barabás Márton művészetéről olvashatnak. Batta András a Zene Háza programjairól, Tompa Gábor ókori görög drámák aktualizálásáról nyilatkozik.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportversenyekről az ukrajnai orosz agresszió miatt kitiltott orosz és fehérorosz sportolók semleges színekben részt vehessenek a párizsi olimpián. Ukrajna bojkottal fenyegetőzik.

Vezető romániai politikusok a világörökség részének nyilvánított bioszféra-rezervátum tönkretételével vádolják Ukrajnát, amely kotrással mélyíti a Duna-delta hozzá tartozó részén lévő Bisztroje-csatornát és a Romániával közös Chilia-ágat, hogy azok nagyobb hajókkal is járhatóvá váljanak.

Sokan a közös identitás részeként féltik őket, mások ellenben örömmel szabadulnának meg a XIX. századi katolikus újjászületés épített emlékeitől. Ami biztos: a tulajdonos francia állam nem hajlandó költeni a felújításukra.

A Rákosi-rendszer által meggyötört szerzetesek színe-java talált menedéket, s dolgozott csöndben üldözött egyházáért a pannonhalmi bencés monostorban létrehozott szociális otthonban. Kabay Barna és Petényi Katalin Pannonhalmi szamizdat című filmjében Várszegi Asztrik emlékezik rájuk.

Nemzetgazdaságunk jövőbeli fejlődésének alapdilemmáiról szóló komoly szakmai és erre rátelepedő éles politikai vitát robbantott ki a kínai CATL Debrecenben felépíteni tervezett akkumulátorgyára. Félperifériás kiszolgáltatottság vagy a zöld jövő útja?

Legújabb számunkban többek között Ferenc pápa afrikai apostoli útjáról, Bukta Imre születésnapi kiállításáról, az ukrajnai háború egy évéről, a zsámbéki templomromról, A helység kalapácsa „western” filmváltozatáról és Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedeteiről olvashatnak.