Farkas Ádám vezércikkében a szimbólumokból építkező varázslat, A művészet ősi forrásait vizsgálja: az ezerszínű természet törvényeit, a növények formakincsét, az állatok párválasztáshoz kötött rítusait, az ökoszisztéma finom egyensúlyát, az ember számára elérhető valóság mögül felsejlő Láthatatlan Létezőt.
Aktuális rovatunkban a XX. század modern építészeti örökségéről szóló miskolci építészkonferenciáról, egy Vincent van Gogh legjelentősebb műveinek virtuális valóságába kalauzoló kiállításról, a Müpa Karzatkoncert orgonahangverseny-sorozatáról, a keresdi Bethlen-kastély helyreállításának előkészületeiről, a John Lukacs Intézet megalakulásáról, valamint a zárolt orosz vagyonok ukrajnai felhasználásának dilemmáiról olvashatnak.
Rónai Balázs Zoltán szerkesztőségünk küldöttségének a vendégszerető pannon kisvárosban tett látogatásáról számol be (Sümeg, Maulbertsch, otellópálinka), Szerdahelyi Csongor a felekezeten kívüliek számának Európa-szerte megfigyelhető gyors növekedését vizsgálja (Mi lesz veled, keresztény Európa?), Király Farkas Buta ember butasága címmel a romániai választási kampány nacionalista hangulatkeltését tűzi tollhegyre.
Magyarics Tamás szerint Christopher Nolan Oppenheimer-filmje a prométheuszi dilemma körül forog, felelevenítve az atombomba felhasználásának jogosságát övező vitákat, háttérben a hidegháborús szembenállás okozta, s nem is alaptalan amerikai belpolitikai gyanakvással (Oppenheimer felemás igaza).
Végső István Komoly Ottó, A cionista, a lélekmentő emlékét idézi fel unokaöccsével, Tomi Komollyal beszélgetve. Keveset beszélt, mélyen gondolkozott, hidegen számított – és cselekedett, s ezrek köszönhetik neki az életüket.
Carl Schmitt, a politika, a jog és a vallás világát összekapcsoló közjogász Katolicizmus és politika című, két tanulmányt tartalmazó kötetét ismerteti Karácsony András (Politika és vallás – ahogy Schmitt látta).
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a KETEG pódiumbeszélgetés-sorozatában tizenöt pontban jelezte a magyar egészségügy „forró pontjait” és a lehetséges megoldásokat, Barta István Az egészségügy gyógyítása címmel foglalta össze az előadó gondolatait.
Hatvany Helga, az arisztokrata család utolsó leszármazottja Viharos idők című családtörténeti memoárjáról beszélget Borzák Tiborral, felelevenítve a mű központi alakja, édesapja, Hatvany József, a numerikus számítógép-vezérlés atyjának egyéniségét (Angyalkám, ez nem olyan egyszerű!)
Kemény János, a befolyásos erdélyi mecénás és színházigazgató többkötetesre tervezett önéletrajzi írásának első, s a szerző korai halála miatt egyetlen, Kakukkfiókák címen megjelent kötetét fél évszázad múltán újra megjelentette a Kriterion. Rózsafalvi Zsuzsanna szerint kötet egyszerre kínál interdiszciplináris közelítésmódot és a nem szakmabeli olvasónak is izgalmas olvasmányt (Magyar mecénássors).
Mezey Katalin Nemcsak szárnyas angyal című versét olvashatják.
Az Írók Alapítványa nevében Mezey Katalin által meghirdetett Irodalmi pályázat középiskolásoknak egyúttal hírt ad az áprilisban Sárváron rendezendő irodalmi táborról.
Sántha Attila nyelvjáráskutató a klézsei csángó Duma Andrással beszélgetve rendre megtapasztalja a magyar nyelv pár száz évvel korábbi állapotát, s elfeledett kifejezések magyarázatára lel, ami segít megérteni például, miért nézték le a sokgyerekes csángó magyarok a „bakszászok Zweikindersystemáját” (Baktökű bakszászok és bakmagyarok).
Polgár Marcell Szitta Tamással, a Bükki Nemzeti Park munkatársával beszélget a hazai természetvédelem egyik legnagyobb sikeréről, kerecsensólyom-állományunk megmentéséről (Szállj, szállj sólyom szárnyán).
Elröppen Lukáts János bánata Esztergomba elutazva, ahol a bazilika méltóságos kupolájával irányt mutat négy égtáj felé, s a várudvarban húsz, különböző hangon szóló harang sorakozik. A parti sétányig leköszönő lovagvár komor erődítménye Balassi Bálintra emlékezik, akit itt ért a végzetes ágyúgolyó. De Ki lőtt rá Balassira? – pontosabban egy szál kardját az ég felé tartó szobrának talapzatára, maroknyi követ szakítva ki belőle.
Megőrzött rom vagy fölépülő múlt címmel Róna Katalin a zsámbéki romtemplom megújítására kiírt tervpályázatra benyújtott néhány pályamű koncepcióját ismerteti. Ismét az újraépítés gondolata került előtérbe, amiért paradox módon már a zsámbéki rom állagmegóvásával az európai műemlékvédelem kiemelkedő alkotójává vált Möller István is élete végéig küzdött.
Brenner János a Pantheon képére formált berlini Szent Hedvig-katedrális történetét, háború után az egyszerűség és tartózkodás jegyében megvalósult újjáépítését és közelmúltbeli, nagy port felvert átépítését ismerteti (Egy székesegyház metamorfózisai)
Ünnepekről és ünneplésről ad áttekintést Barna Gábor, kiemelve a szent idő, az élet ritmusa és stabilitása, a csönd, az istenivel való találkozás, a közösségi kapcsolatok jelentőségét (Jelenti magát Jézus háromszor…)
Két évre tele a naptára Vajda Gergelynek, aki egyszerre vezetője egy amerikai és egy magyar zenekarnak is, így gondosan kell terveznie, hogy meg tudja osztani napjait a tengerentúl és Európa között. Réfi Zsuzsannának szól még arról: kell, hogy jusson ideje kamarazenekaraira, az Eötvös Alapítványra, s közben némi idő A naptárrepedésekben komponálni.
Nyíregyházán, Budapesten és Pécsett is tanult, Debrecenben tanít a Kisorosziban élő Boros Miklós János szobrászművész, aki alkotásaiban a pillanat megragadására és végtelenné tágítására törekszik. Számára a víz és más tükröződő felületek használata jelenti az interaktív szobrászat lényegét (Fazakas Réka: Pillanatba zárt végtelenség).
Schneller János Mayer Hella Úton valahova című, az Országút Galériában az Eötvös10-ben február 12-én megnyíló kiállításának képeit mutatja be (Tájak téma nélkül). Kafka A kastélya sok ponton kapcsolódik Mayer Hella festményeinek hangulatához, az elveszettség, a bolyongás azonban semmiképpen sem az alkotások egyetlen olvasata.