A Rozsnyói Bányászati Múzeum épülete (media.kosiceregion.com)

 

Badin Gabriella kurátor a megnyitón elmondta: a pásztorkultúra ősidőktől formálta Gömör jellegét és a benne élő emberek életét. „A pásztorok évszázadokig alkották kultúrájukat, használtak olyan tárgyakat, melyeket maguk készítettek gyönyörű kivitelezéssel bőrből, fából, csontból. Csak rájuk jellemző ruhákat hordták és szoros kapcsolatban álltak a csengő és kolomp készítőkkel”. Többségük a fúvós hangszerek:

síp, furulya, tárogató, tuba mesterei is voltak. Kitűnően táncoltak, pásztornótákat énekeltek.

„Értették a csillagok járását, a csillagképek jelentését. Tudtak állatokat és embereket gyógyítani.”

Farkas József vidékről vidékre járva dalokat, zenéket, táncokat gyűjt (képek: gomorilap.sk)

 

Farkas József népzenegyűjtő és fotográfus, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia vezetője két évtizede gyűjti a felvidéki magyarság, valamint a Kárpát-medencében élő nemzetiségek dalait, zenéjét és táncait, egyben

dokumentálva az „idősebb generáció ajkán és lábában” ránk maradt örökséget.

Agócs Gergellyel jártak vidékről vidékre, dalokat, zenéket, táncokat gyűjtve, miközben kamerájával igyekezett megragadni és megörökíteni a múlandó emberi sorsokat, a pillanat különösségét.

Bastyúr István szilicei pásztor, Badin Gabriella kurátor és Farkas József a megnyitón

 

„Elindultunk Gömörbe, Bodrogközbe, pásztorokhoz, cigányzenészekhez” emlékezik vissza Farkas József. „Az évek során a Kárpát-medence sok táján jártunk, és én mindenhova cipeltem magammal a fényképezőgépet. Azóta is ezt csinálom, rögzítem, amit látok magam körül idestova több mint 35 éve.”

Pásztorok egymás között

 

A pásztorok közössége igen zárt, idő kellett ahhoz, hogy megosszák elgondolásaikat a világról, az emberről, a jószágról, elmeséljék történeteiket. Ahogy a megnyitón furulyáló Bastyúr István szilicei pásztor fogalmazott:

„Ismerni kell az állatot, a szarva hegyitő a farka végéig.

A pásztornak kell ismerni a nyáj járását”. Sokukhoz évtizedeken keresztül visszajártak, barátságok szövődtek. A fotón látható emberek közül néhányan a megnyitóra is eljöttek. „Akik visszaköszönnek a fotókról, néhányan még itt vannak közöttünk, de sokan már nem lehetnek itt.”

Csak a rájuk jellemző ruhákat hordták

 

Bastyúr István, „Káposzta Pityu” negyvennégy éven át pásztorkodott, s ezalatt sokat változott a pásztorélet, másképp nézett ki a határ is.

„Néhol megint kezd helyrealakulni egy kicsit, pucolgassák a legelőt, de sok helyen be van nyőve.

Már nem az, ami vót. Meg a pásztorok se azok, mint mink vótunk annak idején.”

A Sajó Banda és a Borostyán Néptáncműhely táncosai
 

A megnyitón Bastyúr István énekelt pásztornótát, a Sajó Banda zenélt, a Borostyán Néptáncműhely táncosai pedig pásztorbotolót adtak elő. A Rozsnyói Bányászati Múzeum tárlata 2024. április 4-ig látható.

Nyitókép: Bastyúr István pásztor és Badin Gabriella, a kiállítás kurátora