Hallott-e már valaki arról, hogy az Országos Bírói Tanács jogkörei körül folyó viták ürügyén a magyar jogállamiság miatt magukat halálra aggódó uniós politikusok és bürokraták, akik erre hivatkozva hazánknak járó eurómilliárdokat zárolta(tta)k, a leghalványabb utalást tettek volna arra, hogy bármi gondjuk lenne a romániai igazságszolgáltatás függetlenségével?
Pedig csak meg kellett volna kérdezniük Dana Gîrbovant, a Romániai Bírák Országos Szövetségének elnökét, aki szerint „Romániában a(z uniós) nagykövetségek tapsától és dicséretétől, valamint a brüsszeli bürokraták jelentéseitől kísérve
a törvény hatalmát a titkos megállapodások hatalmával helyettesítették”.
A Legfelsőbb Bírói Tanács önként lemondott alkotmányos szerepéről, és az igazságszolgáltatás függetlenségét a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) kezére adta.
Károly brit király megköszönte Eduard Hellwig igazgatónak, hogy az SRI munkatársai példamutató módon teljesítették megbízatásukat a demokratikus értékek védelmében (SRI Facebook)
A megállapodás még arra is lehetőséget adott az SRI-nek, hogy
megfigyelhesse a bírákat és az ügyészeket, s befolyásolja a bírák előmenetelét, bírósági vezetők kinevezését.
Demokratikus államban ez elképzelhetetlen lenne. Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa, volt környezetvédelmi miniszter szerint ez a megállapodás „sokkal súlyosabb, mint a 89 előtti, a Securitate által befolyásolt igazságügyi rendszer”.
Georgiana Iorgulescu, a Jogi Források Központ ügyvezető igazgatója szerint mindez sérti az alkotmányt, a hatalmi ágak különválasztásának elvét, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a demokrácia fogalmát és a tisztességes eljáráshoz való jogot. Korodi ez utóbbival kapcsolatban rámutat: ha valaki jogorvoslatot szeretne kérni ezekben az ügyekben, Romániában
nincs egyetlen olyan igazságszolgáltatási intézmény sem, amely szabadon dönthet,
mert mindegyik aláírta a titkos megállapodást.
Az SRI húsvéti üdvözlete (SRI Facebook)
Dumitru Dumbravă tábornok, az SRI volt jogi főosztályvezetője nem is titkolta, hogy
a titkosszolgálat a bíróságokat „műveleti területként” kezeli, a jogerős ítélet meghozataláig nyomon követi a dossziék sorsát.
A titkosszolgálat és az ügyészség közös akciócsoportot hozott létre, s az ügyészek kötelesek voltak jelenteni az SRI-nek arról, miként használták fel a kapott információkat. Claudiu Manda, az SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke szerint 2012-ben
az SRI a kormány összes tagját, emellett legkevesebb száz parlamenti politikust is lehallgatott.
2005–2016 között háromszáztizenegyezer bírósági engedélyt kapott titkos megfigyelésre, ami összesen hatmillió embert érinthetett.
Csoma Botond, az RMDSZ volt képviselőházi frakcióvezetője ezt a becslést maga is reálisnak tartja, miután az SRI hatalmas apparátussal és költségvetéssel rendelkezik. Nyugati források szerint Romániában százezer szolgálati tiszt van, egy részük fedett, civil foglalkozásuk van. Csoma Botond szerint a nemzetbiztonságot csupán ürügyként használják arra, hogy tartósan megfigyeljenek embereket.
Az SRI plakátja egy kiberbiztonsági konferenciáról (SRI Facebook)
Klaus Iohannis államfő politikai ellenfelei úgy látják, hogy az SRI
a korrupcióellenes harc ürügyén, koholt vádak alapján indít eljárásokat az útjában álló közéleti szereplők, köztük magyar politikusok ellen.
Az RMDSZ a Horváth Anna egykori kolozsvári alpolgármester ellen indított büntetőügy kapcsán felveti: milyen alapon hallgatnak le polgármestereket nemzetbiztonsági kockázat címén.
Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint az SRI-nek félelmetes eszközei vannak,
az Egyesült Államok csúcstechnológiával látta el, amivel mindenkit lehallgathatnak, követhetnek.
Mindezt politikusok zsarolására használják, így lényegileg befolyásolják a politikát. Önálló besúgói hálózatokat működtetnek, amelyek átfonják az élet minden területét. Kevés olyan szerkesztőség, egyetem, egyház, önkormányzat, nagyvállalati vezetőség van, amelyben ne lennének jelen.
A politikában kettős hatalom van, a hivatalos melletti titkos párhuzamos csatornákon születnek a valódi döntések.
Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke szerint történelmi távlatból világosan látszik, hogy Traian Băsescu államfő mandátuma alatt alakult ki az igazságszolgáltatás, az ügyészség és a titkosszolgálatok összefonódása. Kettős hatalom jött létre: a parlamenti többség a kormány erejét képezi, míg az államelnöknek a titkosszolgálatok és a külpolitika területén van hatásköre, s ezeket a hatásköröket politikai célokra is használja.
Barabás T. János szerint a román elit aggódik, hogy az ország széthullana, ha nem lenne egy erős centralizált hatalom, amelyet elsősorban a titkosszolgálatok hoznak létre, nem nyilvános és nem demokratikus eszközökkel. Jelenleg
az erdélyi románok elszakadási vágyától jobban tartanak,
mint a magyarokétól.
