Kodolányi Gyula próbára tette a mesterséges intelligenciát, s MI és mi, emberek című vezércikkében úgy találja, hogy ahol az MI fogalmazó- és fordítóképessége véget ér, ott kezdődünk mi, emberek: az ötletek, a nagy horizont, az isteni szikra.

Aktuális rovatunkban Hubay Miklós színpadi játékának, az Ők tudják, mi a szerelemnek bemutatójáról, Herczeg Ferenc Majdnem menyasszony című művének filmadaptációjáról, az Iparművészeti Múzeum kiállításairól, az opioidok okozta droghalálozás növekedéséről, az egyházi vagyon visszaszolgáltatását nehezítő román legfelsőbb bírósági döntésről, az Izrael ellen indult népirtási perről, Kína és Szaúd Arábia közeledéséről és a szentföldi keresztény intézmények melletti francia kiállásról olvashatnak (Szerdahelyi Csongor: Franciaország segít).

Somorjai Ádám két szent magyar király, István és László, valamint két szent lengyel vértanú püspök, Adalbert és Szaniszló szakrális ábrázolásait felvillantva hasonlítja össze a két nép napjainkat is befolyásoló történelmi örökségét (Oltárok archetípusai).

Turi Attila Kossuth-díjas építésszel, a Magyar Művészeti Akadémia új elnökével beszélget szerkesztőbizottsági tagunk, Gazsó L. Ferenc az MMA terveiről, lehetőségeiről, az MTA-val kialakított együttműködésről, Makovecz Imre szellemi örökségéről, az építészet és a társművészetek egymásra utaltságáról (Közösségépítő szándék és akarat).

Tatár- vagy törökkorban elpusztított egykori településeink helyét jelző romtemplomaink körül sok helyütt már hiányzik a Körítőfalon belüli külön világ, a cinterembe temetett ősök által megszentelt föld, a hely időn kívülisége, amely a nagybörzsönyi Szent István-templommal találkozva Körmendy Imrét már egyetemistaként megragadta.

Az elvadultságában is szépséges Epreskert, a Szépségek és várakozások kertje nemzedékek óta a magyar művészképzés fellegvára, olyan legendás tanár- és művészegyéniségek otthona, műtermének helyszíne, mint az előadásaira lóháton érkező Strobl Alajos, az élet- és vendégszerető Kő Pál; Zala György itt faragta ki a Hősök terén vigyázó kőkirályokat, s egy ideig itt élt Jókai Mór is.

A párizsi Musée d’Orsay 2023 őszén megnyitott blockbuster kiállítása Vincent van Gogh életének utolsó két hónapjára összpontosít, amelyet egy kis francia faluban, Auvers-sur-Oise-ban töltött. Pszichés feszültségekkel teli, de termékeny időszak volt, amely alatt hetvennégy festményt és harminchárom rajzot készített, miközben a művészeti világban elfoglalt helyével kapcsolatos súlyos aggodalmaival küzdött (Jankó Judit: A megrendítő csend)

Takáts Fábián nosztalgikus időutazásnak érzi a Magyar Nemzeti Galéria Technocool című kiállítását a lendületes kilencvenes évekbe, amikor jó volt felnőni, megtapasztalva a korszak sokszínűségét.

A dunaújvárosi Garzonháztól a Duna-parti Intercontinentalon (ma Mariott) Szállón át a salgótarjáni Pécskő Áruházig városkép-meghatározó épületek sora viseli a most elhunyt Finta József keze nyomát. Róna Katalin szerint minduntalan a régi helyébe lépő új dicsőségét emelte ki, miközben a történeti városképbe épült házainak többsége illeszkedik környezetéhez (Búcsú Finta Józseftől)

Vaya con Dios, Gyurka! – tiszteleg Navarrai Mészáros Márton a bölcs világcsavargó, a barátságos és derűs Ferdinandy Györgynek, a kispróza nagymesterének emléke előtt.

Európa sorsát mutatja a Peer Gynt, az európai emberről írt legbátrabb dráma. Zelnik József szerint a Nyugat alkonyából Beatrice, Margit, Éva, Solvejg női princípiumának a férfit segítő teljességében megvalósuló szeretete adhat szabadulást (Peer Gynt hazatér).

Farkas Gábor Caravaggio, 1610. július, magunkfajta, malaszttal teljes és az eddigi összes című verseit olvashatják.

Cseh Tamás szellemét, s egy hajdani színházi előadás, az Uránbányászok dalait idézi föl egy háromkorongos új LP-lemezalbum. Róna Katalin szerint különös a kultikussá vált Cseh–Bereményi-dalok utóélete, újabb nemzedékek érkeztével atmoszférájuk nem változott, miközben sokan igyekeznek különböző fölfogásban újra megszólaltatni őket (Dalok, dalnokok és egy színházi előadás).

Nagymamája népdalokkal altatta a kislány Laposa Julcsit, aki szinte a néptánc lépéseit próbálgatva tanult járni. Felnövekedve népzenészként legfőbb missziójának a néphagyományok továbbörökítését, a közösség erejének megmutatását tartja. Előadásait a publikumot bevonva építi fel, így hát nincs két egyforma koncertje (Réfi Zsuzsanna: A népzene varázsvilága).

Farkas Ákos az életmű végleges lezárásának harmincadik évfordulója alkalmából elemzi a testi szenvedést művészetté szublimáló Anthony Burgess munkásságát. Az angol író műveiben visszatérő motívum az egészség–betegség–gyógyítás viszonyának megjelenítése, az elgépiesítő orvoslás dehumanizáló hatásának bírálata (Burgess mortuus, de vége nincs).

Zalaváry István Ember embernek jószága című tudományos ismeretterjesztő kötetét mutatja be Pataki Viktor, olyan társadalomtudományi-antropológiai munkát, amely nem nélkülözi a szépirodalmi intertextusokat és az esszéisztikus szövegrészeket sem. (Módosított ember?)

Tahyné Kovács Ágnes Az élet kultúráját választjuk címmel XIII. Leó enciklikájától Ferenc pápának az ENSZ klímakonferenciájához intézett üzenetéig a Szentszék teremtésvédelmi tanításának kibontakozását mutatja be.

A szellemi élet sokféle megnyilatkozásának kíván teret adni galériájában Józsa Judit, a hírneves korondi fazekasmester kerámiaszobrász leánya. A Duna Televízió már megszűnt Nyelvőrző című műsorát folytatandó vette fel állandó rendezvényeinek sorába a Nyelvőrző Szalont (Matula Ágnes: Nyelvőrző a Józsa Judit Galériában).

Filep Tamás Gusztáv Koszorú, hiányzó emléktáblákra című kötete ürügyén A történetírás értelméről elmélkedik Pethő Sándor. Olykor a tényeket sem tudjuk az elvárható objektivitással rekonstruálni, okozati összefüggéseikről nem is beszélve, ám a történelem működésének megértéséhez nincs szükség patikamérlegen kiporciózott historiográfiai fogalmakra.