Ferences gimnazista korom emlékét hullámozza fel a ma reggeli hír: október 3-án elhunyt Szabó Ferenc jezsuita atya. Szabó Feri, ahogy megengedte szólítani magát, Isten Szegénykéjének napján ünnepelte névnapját. Egy nappal megelőzte őt, hiszen éppen holnap, október 4-én emlékezünk Szent Ferenc tranzitusára. A tranzitus – a halál nem pusztulás, megsemmisülés, hanem átmenet. Az itt maradóknak hiány, veszteség, a távozónak – átmenet.

Az előadás a végéhez közeledett Felsőörsön. A gyermekek ámuló, szájtátva, csodálattal tekintettek a színpadra, arcukon őszinte nevetés, mögöttük a felnőttek derűs arca. A színpadi játékból mást értenek a kicsinyek és más csalja mosolyra a szülőket.

Az egészségügy átszervezésére hivatkozva 2007-ben politikai döntéssel bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, a „Lipótot”. Utolsó főigazgatója, Nagy Zoltán professzor tizenöt évvel később ennek társadalompolitikai következményeit taglalja.

Zuhog a víz a kazettás malomkerékre. Ezer esztendőn át a vászolyi Szent Jakab-forrás és Pécselyen, a Zádor-várnál eredő, majd a Klára-majornál egyesült, Balatonba igyekvő víz tartotta életben ezt az ipartörténeti remeket.

A vászolyi Öreghegyről messzire látni. „Csodálatos letekinteni Tihanyra, mögötte feltűnik Siófok, Kenesétől egészen Boglárig befogadni a Balaton látványát” – mondja Balanyi Károly. Zoltán fia pedig így vall: „Amióta megismertem, a Balaton-felvidék csodavilág számomra, mindig ide vágytam.”

Legtöbbször a közvéleményt élénken foglalkoztató, olykor szomorú esemény irányítja rá a figyelmet az ország hátrányos helyzetű vidékeire, az ott élő közösségek leszakadására. Általában cigánykérdésként szoktak beszélni erről, a helyzet azonban ennél árnyaltabb.

Elhunyt Szeghalmi Elemér József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, újságíró, kritikus, szerkesztő. Elmer István búcsúztatója.

Mintha életterét és szellemi-erkölcsi vállalását fogalmazná meg Ferenczes István a címben jelzett szavakkal: a csíki tájon átütnek a rárakódott évszázadok vérfoltjai, de a lélek hordozza a havas mezők fehér tisztaságát. 2021-ben magyar irodalom kategóriában Prima-díjjal ismerték el a Kossuth-díjas költő munkásságát.

Költő, műfordító, történész, polonista: a Kilencekről, történelemszemléletről, költői létállapotról beszélgettünk Kovács Istvánnal.

Grafikai és festészeti munkássága egyedülálló stílust képvisel a magyar képzőművészetben. Az 1942-ben született Kossuth-díjas Somogyi Győző, a Nemzet Művésze katolikus pappá szentelése után a francia munkáspapok lendületével vett részt az egyház pasztorációs munkájában.

Az értelmiségi létmód nem diplomához kötött. Gondolkodó embereket vár soraiba a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége,  akik szélesebb perspektívában keresik az összefüggéseket, s akiknek fontos a közösségi lét – állítja Makláry Ákos elnök.

A százhúsz éve született Illyés Gyula alkotásaiban együttesen jelentkezett a francia, az európai és a magyar népi hatás szellemi, erkölcsi vitája és harmóniája. Istennel hadakozott, és a humanista elvekért azokat a legalsó néprétegekig kiterjesztve küzdött.