Százhúsz éve, 1901. február 6-án született Ordass Lajos evangélikus püspök neve a rendszerváltásig tabunak számított, még saját egyházában is.

„Szabó Ferenc gazdag élete a mi gazdagságunk is. Amikor kilencvenedik születésnapján köszöntjük őt, érdemes felfedezni általa és vele Isten gazdag és csodálatos világát még akkor is, ha az olykor fájdalmas.”

Ladik Katalin egyaránt aktív a költészet, a színház és a képzőművészet területén – ez utóbbi szegmensben elsősorban vizuális költeményei és performanszai révén van jelen. Pályája a hatvanas években, az akkori Jugoszláviában indult, tagja volt a neoavantgárd Új Symposionnak és a Bosch+Bosch csoportnak. 1978-ban szerepelt a Velencei Biennálén, 2017-ben a kasseli Documentán. 1992 óta Budapesten él.

„Kézbe vehető, zsebre tehető túrakalauz megalkotása” volt a célja a Templomséták Budapesten című kötetnek, melynek szövegét Zubreczki Dávid, fotóit pedig Gulyás Attila jegyzi.

Mint általában az idős emberek, Nagymama is mindig sietett. Ha villamoson mentünk valahová, egy idő után elveszítette a türelmét, és előbb le akart szállni, mielőtt a megfelelő megállóhoz értünk volna.

Barabás Zsófi festményeit azonnal felismerheti, aki már találkozott velük. A képek főszereplői gyakran monumentális méretű, organikusnak tűnő formák, melyek időnként geometrikus elemekkel egészülnek ki. Ezt az organikus absztrakciónak is nevezhető irányt Barabás Zsófi minimalista hangvétele, jellegzetes, monokróm színhasználata (visszatérő pasztellszínei) és önmagába vissza- és visszazáruló formakészlete teszi egyedivé, összetéveszthetetlenné.