Szerző:
Janus-arcú díjunk?
2012 óta a Magyar PEN Club Janus Pannonius Alapítványa évente ítéli oda a Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat és a vele járó, világviszonylatban is tekintélyt parancsoló, kormány- és magánforrásból származó ötvenezer eurót az arra érdemes, nemzetközileg jegyzett költőnek.
Élősködők
A szakma meglepetésére az Élősködők című dél-koreai alkotás kapta a legjobb filmnek járó díjat a 92. Oscar-gálán Los Angelesben. Bong Dzsun Ho műve az első az amerikai filmakadémia rangos elismerésének történetében, amely nem angol nyelvű filmként diadalmaskodott a legjelentősebb kategóriában.
Szokolay Sándor: Missa Pannonica (1987)
Szokolay Sándor már akkor miséket írt, amikor a diktatúra tiltotta e műfajt, és más zeneszerzők még stílusgyakorlatként is kerülték. És akkor is folytatta az írásukat, amikor – a rendszerváltás után nem sokkal – a zenei miseforma kiment a divatból. Szokolay számára a kereszténység az élet teljességéhez tartozik, így miséi mindig életközeli istenélmények. A Missa Pannonicát „csak” zeneként hallgatva feltűnik az esztétikai tanúságtétel: a szerző úgy dönt a szép harmóniák mellett, hogy azt mindvégig őszintének érezzük. Ugyanakkor a változatosság érdekében gazdag kifejező-eszköztárat mozgat, és zenei utalásai a középkortól napjainkig terjednek. Szokolay Sándor a Tomkins Énekegyüttes számára írta miséjét – az előadás egyszerre megrendítő és hiteles.
Elnökkisasszony (1935)
Marton Endre 1935-ben forgatott filmvígjátéka a valóságtól elrugaszkodott cselekményt mutat be: hogyan szövődik a szegény parasztlegény (itt állástalan gépészmérnök) és az elkényeztetett királylány (itt a Várkonyi Textilművek elnöke) között évődő, a társadalmi korlátokat átlépő szerelem. A történet jól ismert, ezt a feldolgozást a kérdések teszik időszerűvé. Egy nőnek milyen válaszai lehetnek a munkahelyi elvárásokra? Hogyan védhetjük meg magunkat a munkahelyünkön? Mikor éri meg külföldre távozni? Az Elnökkisasszony csak felveti e kérdéseket, de a választ a nézőkre bízza.
Missa Pannonica: tradíció és hangszerszerűség
Kocsis Zoltán halálának harmadik évfordulójáról hangversennyel emlékezett meg egykori együttese, a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Énekkar. Az est egyik legérdekesebb pontjának Kovács Zoltán Missa Pannonicája ígérkezett. A darab már elhangzott tavaly nyáron Debrecenben, de a budapesti közönség most hallhatta először. Hamar Zsolt vezényletével, Kolonits Klára, Bakos Kornélia, Horváth István és Kovács István szólistákkal érzékeny, hangszínekben gazdag interpretációt hallhattunk.
A szerzetesnő ruhája
„A hitet elveszítheted, de hit nélkül nincs élet. A reményt, hogy érdemes, azt elnyüvi az ember az élete során, de enélkül nincs élet, nincs iskola, nincs gyerek, nincs gyógyulás, nincs szerelem.” Gyurkovics Tibor író ezekkel a szavakkal bocsátotta útjára 2002-ben a Horváth Béla országgyűlési képviselővel együtt alapított Parma fidei – a hit pajzsa díjat. A kitüntetést azoknak az élő egyházi személyeknek ítélik oda, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz és magyarságukhoz, akiknek emberi tartását és Istentől kapott hitét semmilyen földi hatalom nem tudta megtörni. Idén is a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából adják át a díjat – immár tizenkilencedszer. Ma délelőtt - a díj történetében harmadik alkalommal - ismét egy nő vehette át a díjat. Imre Margit Ágota nővér Máriapócson él, a Nagy Szent Bazil-rend kötelékében.