Szemadám György festőművész emblematikus festménye saját házának halljában hosszú oszlopon függ, mintegy annak méretével vetekszik. A kékeszöld levegőégen talán berepülő fácán lebeg – elhagyóban a képteret. Mögötte, alatta lombok, csaknem abban a kék-zöld színtónusban, mint a repülés közege.

Holnap temetik Losoncon Duray Miklós (1945–2022) felvidéki magyar politikust, írót és egyetemi tanárt, a kommunizmussal szembeni csehszlovákiai ellenállás nemzetközileg ismert alakját, az Együttélés Politikai Mozgalom, majd a Magyar Koalíció Pártja egyik korábbi vezetőjét.

Minden éjjel hazacipelni –
te kérted.
Húsz év és az alkohol mennyisége
bennünk a különbség – csak
– közben a kérdéses évnyi magány.

Török Jenő piarista tanár a Rákosi-rendszerben, rendjének feloszlatása után keresztény civil közösségek szervezéséért börtönt szenvedett, majd külföldre kényszerülve Bécsben alapított könyvkiadót a hazai katolikusok számára.

Kiforrott líra, bátor kísérletezések; egyszerre klasszicizáló és avantgárd, játékos és melankolikus. Röviden így jellemezhetnénk Szeder Réka, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hallgatójának első verseskötetét.

A békekonferenciák az európai politikai kultúra kiemelkedő teljesítményei a XVII. század dereka óta. Magukon viselték koruk ellentmondásait, gyakran súlyos igazságtalanságokat szentesítettek, és többször csődöt mondtak, mégis élhető kereteket teremtettek nemzedékek számára.

Medgyesi Konstantin Apagyilkosság – Kádár János és Grósz Károly küzdelme című könyve dráma, krimi és lélektani esettanulmány: mekkora szerepe lehetett abban Grósz Károlynak, az MSZMP utolsó főtitkárának, hogy Kádárnak távoznia kellett a hatalomból?

Nem az a kérdés, mit tanít a másik, hanem hogy mindannyian közelebb kerülünk-e hitünk forrásához? Közösség csak elfogadás által jöhet létre. A keresztények feladata a tanúságtétel: jelenlétünkkel, életünkkel közelebb hozni egymáshoz embereket, családokat, nemzeteket.

Vannak népek, amelyek múltjuk emlékeit – szellemi és építészeti örökségüket – élő hagyományként ápolják, önazonosságuk táptalajának tekintik. Mi, magyarok aszályos tudattal gondolkodunk erről. Mintha a nemzeti kishitűség, a lekezelés is tetten érhető volna.

Lassan tradícióvá válik a budapesti Szépművészeti Múzeum életében, hogy jelentős alkotók életművét mutassák be a nagyközönségnek. Az idei esztendő különösképpen erős, tavasszal Matisse, nyáron Bosch, most ősszel pedig El Greco remekműveit láthatjuk.

Éppen huszonegy évvel az ősbemutatója után, január 22-én, a magyar kultúra napján vetítik a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának Bánffy Miklós termében a Káel Csaba rendezte Bánk bán operafilm immár digitálisan felújított változatát.

Meddig tartanak bennünk gyermekkorunk tilalmai? Lehetünk-e büntetlenül önfeledtek? Talán igen, mint a novellából kiderül – egészen addig, amíg észre nem veszik.