Ázsia legkatolikusabb államában a korai házasság megszokottnak számított, és a világon a legalacsonyabb, tizenkét év volt a beleegyezési korhatár. A sajátos kulturális szokások sajnálatos mellékhatásaként az ország a pedofilok paradicsomává vált, míg az előző államfő közbe nem lépett.

Előbb-utóbb úgyis szót kerítettem volna róla – itt az Országúton is – földimről és sorstársamról: Katona Józsefről. Földim a kecskemétiség okán, sorstárs meg azért, mert Skorpiók volnánk. Kell-e bizonygatnom, milyen tragikus jegy? Hogy az apropó egy kicsit körmönfont, lehet, de üsse kő. A Katonában, tudniillik egykori gimnáziumomban áll Czélkuti Züllich Rudolf szobra, amely majdnem olyan kacskaringós utat járt be, mint sorsűzött alkotója.

Ezerkétszáz fős baranyai faluból, Alsószentmártonból érkezett Budapestre Balog Péter, aki már gyermekkorától a nélkülözés sokak számára ismeretlen mértékét tapasztalta meg. Sorsát kezdettől a másokon segítés vágya irányította. Most a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján dolgozik segédápolóként.

akikkel mindennap együtt
rúgtátok a port
iszkoltatok a labda után
most sután és gyámoltalanul
kapaszkodtak a kezükbe
nyomott rózsaszálba

Két csodát szeretnénk közkinccsé tenni. Az egyik nem igazán tűnik újdonságnak, de mégis az. A kétszáz éve született Petőfi nem öregszik. Ma is lelkesít, tanít, üzen, fiatalon tart.

A Pécsett született neves jogfilozófus, Varga Csaba 1995-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a Jogbölcseleti Intézet megalapítója, professor emeritus. Számos jogelméleti könyv, monográfia, szakcikk szerzője.

Az egri Kepes Intézetben március közepéig látható Kucsora Márta Kiterjedés című önálló kiállítása. Az óriás méretű lírai-absztrakt festmények anyagisága és érzelmessége jól érzékelhető ebben a számukra megfelelő térben. A művésszel beszélgettünk énhatárokról és képhatárokról, munkákról és tervekről. 

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy versével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Így vallott a maradásról 1843 decemberében.

Oly sok minden foglalkoztatta a február 25-én elhunyt Lukács Lászlót, hogy szinte lehetetlen tömören összefoglalni, ki is volt ő. Mégis megkockáztatható, hogy pedagógiai vénájú tudós szerzetesként alkotott maradandót a katolikus egyház és a magyar kultúra XX. és XXI. századi történetében.

Az újpesti panelrengeteg tisztásán kis református iskola, benne a diákok által festett mennyezetkazetták. Kíváncsiak voltunk a páratlan projekt ötletgazdájára, Madarász Levente igazgatóra. Keserédes közép-európai portré, határon és tengeren innen és túlról.

Vajon milyenek lehettek valaha a főúri lakomák? Milyen alapanyagokból, milyen fogásokat tálaltak fel? A kísérleti régészet segítségével, tudományos módszerekkel rekonstruálható a múlt konyhaművészete, megízlelhetők a késő középkor és a reneszánsz étkei.

Nézelődöm a kerületi piacon. Bevásároltam, már csak némi paradicsomot vennék. Csakhogy nincs. Nincs egy helyen, kettőn, négyen. Persze milyen az ember: minél inkább nincs, annál inkább akarja. A paradicsomot is.