Mielőtt a lengyelek ösvényére lépnénk, megállapíthatjuk, hogy Az ember tragédiája a legtöbb alkalommal idegen nyelvre fordított magyar irodalmi alkotás. Bár az efféle kijelentésekkel általában óvatosnak kell lenni, hiszen az irodalomtörténészek szinte bármely tényről képesek parázs vitát folytatni.

Párhuzamos beszélgetés Báger Gusztávval, a Nemzeti Bank elnöki főtanácsadójával és Bod Péter Ákossal, a Nemzeti Bank korábbi elnökével az euró bevezethetőségéről

Az Einspach Fine Art and Photography galéria Drozdik Orshi-kiállítása a művész 1981 és 1984 között készült műveiből válogat, amelyek arra mutatnak rá, hogy az Én a tudományos diskurzusok által megkonstruált.

Mezey Katalin, Kossuth-díjas író, költő, műfordító nyolcvanesztendős. Jeles évfordulóján főleg a jelenről és jövőről kérdeztük az irodalmi életben, arról, milyen volt az indulás, és milyen a helyzete a most indulóknak.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy versével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a költeményben Kunszentmiklóstól köszön el egy vidám, korhely éjszaka után.

Az idén kilencvenéves Gergely Ágnes új verseskötete, a Zsoltár női hangra a kortárs magyar líra nagyasszonyának 2019–2022 között írt verseit tartalmazza.

Duray Miklós-emlékkonferenciát rendeztek az Országházban április 20-án. Nemzetünk mai kritikus történelmi helyzetét taglalva idézte meg az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke a politikus és író magatartását.

Kusovszky Bea fenti című kiállításának egyik fő motívuma a hajtogatott vagy összegyűrt papírlap látványából kiinduló mintázat, amelyet neonos sávokkal, lágy ívű felületekkel, raszteres keretekkel tagol.

Az április 21-én nyílt Köztes csend című tárlat a Csongrád Galéria Fények és formák című, helyi és helyi kapcsolódású építészeket és képzőművészeket bemutató kiállítássorozatának negyedik, egyben záróakkordja.

Christopher Reeve, a Superman is eljött, hogy megkóstolja anyósom húslevesét! – Bertalan Tivadarral, Kossuth-díjas magyar festőművésszel, látványtervezővel, íróval beszélgettünk.