E címmel nyílt kiállítás a fiatalon elhunyt hegymászó, Kiss Péter emlékére a gyöngyösi Mátra Múzeum Természettudományi Pavilonjában. A megnyitó előtt előadást tartott édesapja, idősebb Kiss Péter, aki nemrégiben emléktáblát helyezett el a Kancsendzönga alaptáborában. Őt kérdeztük.

Megőrzés, védelem, jó karbantartás, fenntartás, méltó használat – az épített örökség újra és újra fölvethető, hagyományosan megoldásra váró feladata. A Magyar Tudományos Akadémia Műemléki Munkacsoportja a napokban hozta nyilvánosságra állásfoglalását.

Hogy mi történik akkor, ha egy festő és egy szobrász az együttes rajzolásban találja meg az alkotásban rejlő közös nevezőt, annak ékes példája a komáromi Limes Galériában a Rajzszíntér című kiállítás, mely Drabik Tamás szobrászművész és Kecső Endre festőművész – a szó szoros értelmében vett – közös alkotásait mutatja be.

Nyugat-Európai múzeumok elkezdték visszaadogatni Nigériának Benin híres szobrait.

Van-e szerepe a civilizációs törésvonalaknak az ukrajnai konfliktusban? Másként fogalmazva: maradt-e valamelyes relevanciája Samuel Huntington negyedszázados civilizációs elméletének az ukrajnai háború értelmezésében?

A Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium egykori diákja, Sárréti Gergely jelenleg az egri Eszterházy Károly Egyetem Képzőművészeti és Művészetelméleti Intézet oktatója. Izgalmas kortárs gondolkodásmód jellemezte nyíregyházi kiállítása az OP-ART művészeti irányzat köré rendeződött.

A veterán olvasáskutató már nem kutat, csak szemlélődik. A jelen olvasáskultúrája nem a szíve szerint való. A múltba fordul, így akar üzenni a mának. Az utóbbi időkben főleg diákkorát faggatja, a pannonhalmi éveket, és azok sorsát, akikkel együtt diákoskodott.

Mezey Katalin, Kossuth-díjas író, költő, műfordító nyolcvanesztendős. Jeles évfordulóján főleg a jelenről és jövőről kérdeztük az irodalmi életben, arról, milyen volt az indulás, és milyen a helyzete a most indulóknak.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy versével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Petőfi sok tekintetben megelőzte korát, azt azonban kevesen tudják, hogy már a házasságon belüli erőszak is témájául szolgált.

A pécsi Bauhaus-triumvirátus – az építészet így jegyzi Breuer Marcell, Molnár Farkas és Forbát Alfréd hármasát. Ám a nagy generációból csak Forbát Alfréd mondhatott magáénak jó néhány, a szülővárosában felépült házat. Közülük számos ma is látható.

Divatos ideológiák szembeállítanák a nőket a férfiakkal, összezavarnák a családképet. Az egyház a férfi és a nő tevékeny együttműködéséről beszél, elismerve különbségeiket, s olyan feltételeket kér a nők számára, amelyek összeegyeztethetővé teszik a családot a hivatással.