Nagyszabású kiállítás nyílt aatóth franyó munkáiból 2023. augusztus 11-én az impozáns, múzeumi léptékű szegedi Reök-palotában.

„Nem adok nekik több kéziratot” – jelentette be a költő és nyomatékul benyomott egy felest. A Villányi borozóban ellenálló hangulat uralkodott. A költő munkaköri kötelességének tekintette, hogy minden évben egyszer berúgott. Az egyszeri alkalom után pedig már csak ráivott nap mint nap, hogy ki ne jöjjön az „alkotói idegállapotból”.

Ma már a gitár elfogadott hangszer a templomokban, de nem volt ez így fél évszázaddal ezelőtt. A fiatal káplánoknak meg kellett küzdeniük a régi vágású plébánosokkal és az idősebb hívek egy részével, és persze a hatalomnak sem volt ínyére, hogy a beatzene hangjára hirtelenjében több fiatal jár szentmisére.

Fazekas Lajos sokszínű művészegyéniség: diákként verseket írt és publikált, majd a film felé fordult, s az egyik legtöbb filmet jegyző alkotóvá vált mint rendező, operatőr, színész, sőt kaszkadőr. Szeme világát vesztve újra a költészet felé fordult, ugyanolyan eredeti hanggal és tehetséggel.

Ki ne ismerné a Balatont? Kétféle ember van a világon: az egyik már volt a Balatonon, a másik oda akar menni. Na jó, van olyan is, aki ott lakik, mint a nádirigó, a hínárszakállú iszaptörpe meg a vénséges tihanyi révész. De a mi mesénk most a Balaton angyalairól szól.

Minden valamirevaló természeti csodához fűződik egy legenda: sárkányok, óriások, tündérek öröme, bánata vagy harca formázta a tájat olyanra, amilyennek látjuk. Ezúttal egy kacsa nyomába eredünk, amely feltárta hazánk egyik legszebb geológiai értékét.

Rokka, zsombor, lábaspajta – a vashosszúfalui tájházban jártam, ahol nemcsak „látványosságot” kaptam, hanem érvényes, működő, kortárs filozófiáját is az értéktartó vidéki életnek.

Ásatás ötven éve a budai karmelita klastrom templomának helyén, avagy Szent István családfájának utolsó aranyágacskája és Rákhel siralma.

Apró vonásokból, tekergő csíkokból, párhuzamos sávokból, vastag kontúrokból épülnek organikus, absztrakt kompozíciói. A vonal, mint a képek fő szervezőelve, a vászon széléig fut, így a megszülető formák szétfeszítik a kép terét, kitörni készülnek.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ez az egyik legismertebb műve, amivel annyian foglalkoztak már, de az ezernyi elemzésnek sem sikerült tönkretennie: még mindig gyönyörű.

Hidat képez két kultúra között a szíriai származású Bahget Iskander. Különös vonzódást érez az alföldi tanyavilág iránt, és ő készítette a leghitelesebb portrékat irodalmunk jeleseiről. Kecskemét-hetényegyházi műteremháza és édenkertje valóságos csoda. A Kossuth-díjas fotóművész ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját.

Az 1944-1945-ös magyarországi embermentés kiemlekedő alakjáról, szinte egyszemélyes jelképéről jelent meg a forrásokat gondosan feldolgozó életrajz.