Szerző: Réfi Zsuzsanna

Az operaszínpadtól a tanári dobogóig

Mindig ezer fokon ég. Így lép esténként színpadra, így kezdett tanítani, s a lendület, a szenvedélyes tenni akarás tanszékvezetőként is jellemzi. Bátori Évával kíváncsiságáról, éneklésről és persze halhatatlanságról is beszélgettünk.

Hegedűszó a hegytetőn

Komolyzenei részletek, jazzes ütemek, népzenei motívumok  ̶  tömérdek improvizációval, a Medves-fennsík panorámájával, Salgó vára festői romjai között. Fenn az égben… címmel különleges koncertre várja az érdeklődőket Dancsó Diána július 12-én este.

Zenésznek lenni misszió

A gyerekekben hisz. A kicsikben. Abban, hogy meg lehet őket nyerni a zenének, a kultúrának, és így sokkal gazdagabbá válik majd az életük. Héja Domonkossal művészettel nevelésről, vezénylésről és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseiről is beszélgettünk.

Éji zefír árad az égben

Rahmanyinov, Borogyin, Glinka, Rimszkij-Korszakov ritkán hallható kompozíciói hangzanak fel a Dohnányi Zenei Központ Sapszon-termében június 18-án, szerdán este. Az Orosz dalesten Wiedemann Bernadett és Fokanov Anatolij énekel Virág Emese zongorakíséretével.

A táncnyelv költészete

Lépések, forgások, improvizáció – a magyar táncnyelv belső rendjét megmutatva tanított meg egy országot táncolni Timár Sándor. A sok szálon futó életműről, jubileumi esztendőről, japán kapcsolatról s a Csillagszeműekről is beszélgettünk a Timár házaspárral.

A komolyzene az anyanyelvem

Hegedű-, ének-, brácsahanggal, a muzsika klasszikus attribútumait megőrizve, improvizációval, népzenei és kortárs zenei ihletéssel teremt zenei világot Szirtes Edina Mókus, aki a koncertek mellett komponál, átiratokon dolgozik, s cirkuszi eposzt is ír.

A zene öröm és menedék

Muzsika és költészet tölti ki napjait. Új műveket, verseket kutat, föllép, tanít, kurzusokat tart, hagyományteremtő szándékkal szervez fesztivált, énekversenyt. Pitti Katalin nagy vitalitással tevékenykedik, hogy a ‘kincseit’ minél többen megismerjék.

Hét hangra hangolva

Nagycsütörtöki virrasztókoncertre várják a közönséget, elmélyülésre, elcsendesülésre, bizánci és nyugati énekeket felvonultató, rendhagyó estre. Bubnó Lőrinccel egyediségről, apákról és fiúkról, s arról is beszélgettünk, miért változott nevük StEFREM-re.

Szentségtörés helyett hídverés

Hangverseny-látogatásnál százszor többet ér, ha az emberek énekelnek, muzsikálnak, akkor hat rájuk igazán a zene – vélekedik Hollerung Gábor. A dirigenssel a tételek közötti tapsról, nem létező szentségekről és a folytonos megújulásról beszélgettünk.

Hogy ne haljon meg a dal…

A lélek, s mindaz, amibe beleszületünk, az életérzés és az épp megélt pillanat adja az oláh cigány dalok ízét – véli Lakatos Mónika. Az énekesnővel hagyományokról, a klasszikus zenével való találkozásról s a kultúra továbbadásáról is beszélgettünk.

Aki mindenkit szeretne táncba vinni

Tudja, mit jelent az elismerés, ezért döntött úgy, hogy egyetemi ösztöndíj létrehozása után díjat alapít azoknak, akik a tánc szolgálatára tették fel az életüket. Török Jolánnal művészettel nevelésről, táncpedagógiáról, jubileumról is beszélgettünk.

Liszt kottájából

Orgonán játszik, átiratokat és saját műveket komponál, koncerteket és fesztivált szervez, kutat és a doktori dolgozatát írja, emellett Liszt-összkiadásra készül. Mészáros Zsolt Mátét gyermekkorában ragadta magával a hangszerek királynőjének varázsa.