Tulajdonképpen nem is volt olyan rossz őrségbe járni. Már másodszor fordult elő, hogy kizárólagos – egész hónapos – őrszolgálatra osztották be őket. 

Jellegzetes székely tulajdonságok és históriák, szólások és attitűdök, stílus és modor, bölcselet és világlátás – ki ne került volna ezekkel kapcsolatba? A szerző saját tapasztalásaiból válogatott rövidke adomák ezeket villantják fel.

A fiatalember egy pillanatra megtorpant, amikor befordult a ház sarkánál. Végignézett az omló vakolatú, egyemeletes külvárosi házon, ahol születése óta lakott. Az udvaron a keskeny ösvény melletti kúttól a távolabbi poroló sziluettjén keresztül a kerítésig néptelen csönd a szép nyár eleji délelőttben.

Mekkorát üt egy szegedi papucs sarka – avagy hogyan menekültek meg a szegedi lányok a parázna Hóbijárt basától?

„Én olyan ember vagyok, hogy, amely házba bemegyek,

szeretem magamat hanyatt vágni a ládán…”

Petőfi Sándor levele Arany Jánoshoz – 1847. február 23.

Horvát–olasz csatározások színterévé vált az első világháború zavaros végnapjaiban a Magyar Korona gyöngye, Fiume. A szerveződő délszláv állam katonai erővel és a csőcselékre támaszkodva kívánta bekebelezni a kikötővárost, amit az olasz haditengerészet végül megakadályozott.