Évtizedek óta foglalkozik a műkereskedelem elméleti kérdéseivel. Számos könyvet publikált e témakörben. Martos Gábor legújabb kötete harminchét árverési csúcsleütésen és hat nyilvános magánüzleten keresztül vezet végig a műkereskedelem háromszázéves történetén. 

Nem való mindenkinek ez az eszmeáramlat, és ha valaki el akar rettenni tőle, azon könnyű segíteni – állapítja meg a neves alkotmányjogász, Szentpéteri Nagy Richard e szemlélet múltjával és távlataival foglalkozó új kötetében.

Németh István Péter költő, irodalomtörténész legutóbbi esszékönyvét, a tíz esztendő írásaiból válogatott Tapolcai capricciót a számára máig az otthont jelentő szülővárosa kulturális kincsei, jeles személyei bemutatásának és a családi emlékállításnak szentelte. Erről beszélgettünk az alkotóval.

1908 szeptember 25-én a hatvannyolc éves Monet bejelentette műkereskedőjének, Paul Durand-Ruelnek, hogy hamarosan Velencébe utazik. Második felesége, Alice örömmel csatlakozott hozzá. Az utazásra a festő egyik barátja, az angol Mary Young Hunter meghívása révén került sor, akinek lakosztálya volt a Palazzo Barbaróban. Giverny elhagyásakor az impresszionista mester nem tudta még, hogy fog-e festeni.

Porból lettél, és visszatérsz a porba – a hamvazkodás jele intés arra, hogy nem vagyunk urai e világnak. A megújulás, megtisztulás, megtérés szent időszaka vár ránk. Fölösleges megkötöttségeinktől szabaddá válva a Lélek örömével várhatjuk a szent húsvétot.

Tavaly háromszáz éve, hogy Immanuel Kant, sokak szerint minden idők egyik legjelesebb filozófusa megszületett. Az észt és a tapasztalatot középpontba állító gondolatrendszere előtt tiszteleg a szerző.

Sajátos domborzatával, lejtős utcáival az Alföldről érkező látogatók rémálma, de a dunántúliak otthon érzik magukat Gizella királyné városában. Némi emelkedőt leküzdve a középkori várfalon belül a török hódoltság utáni épületállomány tárul az érkező elé. 

Kezdettől természetes rokona a képző- és zeneművészetnek, de akár a színház- és táncművészetnek is az animáció. Az első fekete-fehér vonalak életre hívásától a való és valótlan világok tökéletes illúzióját megteremtő vizuális konstrukciók megalkotásáig gazdag és változatos utat járt be a műfaj.

Negyed évszázada írja a Hunyadi Jánosról szóló, hatalmas sikerű regényfolyamát, amelyből most nemzetközi forgalmazású televíziós sorozat is készült, tevékenysége azonban ennél szerteágazóbb. Bán Jánossal, írói nevén Bán Mórral beszélgettünk.

Nem lebontani, inkább belakni a hajdani ipartelepeket, gyárakat, szerelőcsarnokokat. Megőrizni az építészeti emlékeket akkor is, ha nem vagy csak részben műemléki értékek, ám korukról, városuk fejlődéséről, társadalmi, gazdasági vonatkozásairól mesélnek.

Eddigi munkásságának figyelemre méltó kvintesszenciája az az elmúlt két évben született műtárgyegyüttes – újabb festményeinek megejtő gazdagságú sorozata –, amelyben az immár két évtizede működő művésztelep sajátos atmoszférája, s az alkotónak a spiritualitás és az anyagi világ határán otthonosan mozgó művészete egyszerre mutatkozik meg.

Rohamosan romlik az öreg kontinens geopolitikai helyzete: az orosz elnök látványosan megveti az integrált európai államokat, az Atlanti-óceán túlpartjáról pedig egyre barátságtalanabb jelzések érkeznek. Úton-útfélen geopolitikáról értekeznek, ahogyan nagy konfliktusok előtt szoktak.