Hullik a szilva
az ágról,
hallom a hangját
szobámból.
Gyümölcsét senki
nem ette,
rajta maradt, nincs
leszedve.
Emlékszem, mikor
virágzott,
viselt hófehér
palástot.
Hullik a szilva
Zuglóban,
mint régen, gyerek-
koromban.
Hallom a hangját
éjszaka,
lassan doboló
ballada.
Hullik a szilva,
akárha,
hullana csillag
a tájra.
Hullik a szilva
az égbe,
mélyéges feke-
teségbe.
Nincs, ki az ágra
kötözné,
hullik a szilva
örökké.
Nyitókép: Rónai Balázs Zoltán (Copilot)
Száz éve született és negyven éve autóbalesetben ment el Kerényi Grácia, a XX. század legnagyobb polonistája, a lengyelek és magyarok közé aranyhidat építő műfordító költőnő.
„Titok az erekcióhoz 90 felett”. Ezt olvasom ma azon a zenei csatornán, amin a múltkor a „Tudod, hogy mikor jön el a halál?” címmel jelentek meg jó tanácsok az elkerülhetetlen vég felismerésével kapcsolatban.
Fiume, Fiume! Ami még mindig a Trianon előtti világot jelenti, a Kaiser und König boldog békeidejét a magyarnak... Hiába szálltak el az évek, hiába nyírt meg a történelem, vissza-visszajárunk. Pedig az „Adriánk” már csak emlék.