A westminsteri parlamenti berendezkedés negyedszázada legnagyobb átalakítását tervezi a brit munkáspárti kormány: fel akarja számolni az örökletes felsőházi tagságot.

Főként aszályos években előtérbe kerül az a régi elképzelés, hogy a Homokhátság kiszáradását a Duna–Tisza-csatorna megépítésével kellene visszafordítani. Hajós Béla nyugalmazott helyettes államtitkárral arról beszélgettünk, manapság mennyire reális e koncepció megvalósítása.

„Nem vagyok a poszthoz ragasztva”, nyilatkozta Olaf Scholz német kancellár, amikor vasárnap bejelentette: hajlandó bizalmi szavazást kérni személye iránt még karácsony előtt a Bundestagban.

Belső világunk több tudati régióban létezik, egymásba oldódva, összekapcsolódva vagy a tudattalan szférában rejtőzve, konkrét fizikai érzetek, álmok, hatások és kapcsolatok, de az elme is saját formáit, érzéseit építi.

A vietnámi háború befejezésének nagyszabású hírveréséhez és drámai bemutatásához képest az amerikai hadsereg és személyzet pánikszerű távozása Afganisztánból elég gyorsan „lecsengett” az irányadó médiában.

Nem Trump győzelme volt a meglepetés, hanem
a győzelem aránya, az, hogy a Kongresszus mindkét házában republikánus többség jött létre. Harrisre kilencmillióval kevesebben szavaztak, mint négy éve Bidenre. Nem Trumphoz álltak át, hanem
otthon maradtak a szavazók.

Az iskolai ünnepségek nem tartoznak a diákok kedvenc programjai közé. Azonban az egykori és újabban megint (budai) ciszterci gimnázium barokk dísztermében 1971-ben sok százan örültünk együtt három egymást követő pénteken a nem kötelező programnak.

Roger Scruton konzervatív filozófus nem sokkal halála előtt kormánybizottsági elnökként jelentést terjesztett elő a brit építészet újragondolásáról. Erről beszélgettünk Robert Adammel, a szigetország vezető klasszicista-hagyományos építészével.

Mindenki eljátszott már a gondolattal, miket mentene ki egy égő házból. Számomra ezek közül a tárgyak közül – minden ember, kutya, macska már biztonságban – mindig előkelő helyen szerepelt a fényképalbumom. A képekről legtöbbször kicsit esetlenül komponált, családtagjaink, barátaink vagy éppen idegenek megmerevedett arcképe néz vissza ránk.

Sötét világkorszakunkban, olvassuk, csak akkor jelenik meg a nagy nyilvánosság
előtt egy-egy Hamvas-kötet, amikor már nem képes megváltoztatni az aláhullást.
A Hamvasról szóló tanulmánykötet mégis egyfajta világos időközre vall.

Sarnyai Benedek szegedi és budapesti kötődésű ifjú prózaíró 2024-ben a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa. Első kötete, az Elfeledték magukat kapcsán beszélgettünk vele.