Mérgez, pusztít a hazugság. A fegyvergyártás „védelmi ipar”; arctalan hatalmak érdekében ártatlan emberek gyilkolják egymást. Az „érzékenyítés” a természetellenes elfogadására ösztönző manipuláció. E látszatvilágban egyetlen bizonyosság Jézus ígérete: az Ő igéi soha el nem múlnak.

Alázattal keresi dirigensként a darabok igazságát, de saját előadói lelkülete is megjelenik minden felhangzó zeneműben. Dobszay Péter Székesfehérvár és Szeged között ingázva igyekszik családjára is időt szakítva társulatokat és repertoárt építeni.

Amikor Plutarkhosz megírta a Párhuzamos életrajzokat az ókor nagyjairól, valószínűleg érzékelte, hogy bizonyos textúrák kísérteties módon ismétlődnek az egyes életművekben. Mindez még látványosabb lehet, ha kissé kiszélesítve az időperspektívát csupa olyan művész portréját rendeljük egymás mellé, akik között „spirituális” átfedés van.

Hogyan tölthetünk egy éjszakát a Néprajzi Múzeumban? Milyen ágyban alhatunk? Mi mindent tudhatunk meg egy ottalvós programon az alvásról? Milyen játék, foglalkozás előzi meg a kalandos alvást? Hogy kapcsolódik mindez a múzeumi gyűjteményekhez és a néprajzhoz? Felnőtt vagy gyerek programról van szó? Kik próbálhatják ki? Iskolai osztályok, családok?

Európai fotó-utazás, interaktív cirkuszi produkció, Magyar Menyasszony tablókiállítás, A helység kalapácsa előadása, történelmi pop-up képeslap készítés, gyermektáncház és Gasztrobusz várja az érdeklődőket az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat kőszegi állomásán.

Legújabb számunkban Farkas Ádám szobrászművész életmű-kiállításáról, Szabadka szecessziós építészetéről és Vályi Nagy Ervin református hittudósról olvashatnak, Budai Lívia énekessel, Tibély Orsolya költővel és Móser Zoltán fotóművésszel beszélgetünk, és Kozma Imrétől búcsúzunk.

Vajon milyen különös elképzelés vezette a katonává lett lotaringiai nemest, aki 1686-ban részt vett Budavár visszafoglalásában, hogy a Gömör–Szepes felől nagy medereséssel érkező Bódva folyó szigetén építse föl nagyvonalú, barokk kastélyát?

Tizenöt évre kivonta magát a magyar valóságból, diplomata feleségével tartott a nagyvilágba. Hangos sikerei voltak az „átkosban”, miközben több művét botrányok közepette betiltották.

Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai műfordító veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot jövő februárban, Bálint napon.

2003-ban született, Kovásznán nőtt fel, jelenleg a BME villamosmérnöki karán tanul, és már gimnazista korában díjazta a vakok és gyengénlátók olvasását segítő találmányát a Magyar Tudományos Akadémia – Ravasz András Zoltán beszél ötletről, tervezésről és az olvasás iránti szenvedélyéről.

Miközben a legdivatosabb idegenforgalmi célpontok lakói már szenvednek a turistainváziótól, s inkább hárítani igyekeznek a látogatókat, kevésbé felkapott tájak, városok örömmel veszik, ha sikerül értékeikre felhívni a figyelmet. Erdély most ebben komoly támogatást kapott.

Kecskeméti Sándor keramikus, szobrászművész a 2018-as Weiss, a 2020-as Schwartz és a 2022-ben rendezett jubileumi KES 75 című kiállítások után új tárlattal jelentkezett a fővárosban a párizsi székhelyű Initio Arts & Design szervezésében, melyen a tér képzésének, kinyitásának, kivágásának művészi gyakorlatára, egyúttal szabadság és bezártság kérdéskörére adott válaszokat munkáival.