A magyar Alföldet Erdélytől elválasztó Bihar-hegység északi orma, második legmagasabb csúcsa, az 1836 méter magas Vigyázó neve (románul Vârful Vlădeasa, ennek magyarosodott alakjaként Vlegyásza) a XIX. század végi, XX. század eleji magyar természetjáró mozgalmak idején vált elfogadottá a magyar nyelvben, különösen az Erdélyi Kárpát-Egyesület munkásságának köszönhetően. A népi hiedelem szerint a csúcson „maga az Öregisten lakik, és vigyázza a környéket”.

Júliusban még ez a látvány fogadott (fotó: Krómer István)
Czárán Gyula, a Bihar-hegység felfedezője, turistaútjainak kialakítója is ezt az elnevezést használja útikönyveiben és turistatérképein, míg magát a hegységet a középkor óta ismeretes nevén,
Kalota-havasként említi, lévén ez a színmagyar Kalotaszeg vidékének természetes nyugati határa.
A szomszédos Mócvidék ellenben már jellegzetes román népcsoport hazája.
A széles, füves gerinc alig észrevehető tetőpontján álló Vigyázó-csúcsról pompás körpanoráma nyílik a környékre; keletnek Kalotaszeg vidékére, északra a hegységbe mélyen bevágódó Dregán-völgyre a víztározóval, dél felé végig a teljes, a legmagasabb Nagy-Bihar csúcsig nyúló hullámos hegygerincre. Tiszta időben a messzi Keleti- és Déli-Kárpátok hegyóriásai is megfigyelhetők. Az utóbbit megerősíthetem; a nem túl távoli, a hegység közepén lévő Pádis-fennsík fölé magasodó Mócok temploma nevű kilátó felé kapaszkodva láttuk a messze, a Maros völgyén túl kéklő hegyeket.

Kilátás dél felé (fotó: Krómer István)
Viszonylag könnyen meghódítható a Vigyázó, az alatta északi irányban 1430 méter magasságban épült, azonos nevű menedékház (Cabana Vladeasa) már aszfaltozott úton elérhető, mellette szabályosan parkolhatunk. Annyit azonban mégis kell kapaszkodni, négyszáz méternyi szintemelkedéssel, hogy az ösvényen inkább csak rendes kirándulókkal találkozzunk. Magyarokkal, románokkal vegyesen,
mindenki nagyon barátságos, főként ha annyit megtanulunk románul, hogy Bună ziua! (Jó napot!)
Az akcentusunkból nyilván azonnal rájönnek, hogy másféle népek vagyunk, de értékelik az igyekezetet. Ha pedig éppen helyi magyarok jönnek szembe, a kiejtésünket hallva magyarul viszonozzák az üdvözlést…
Nyugdíjkorhatárt elért, de kirándulni szerető, s arra valamelyest képes baráti társasággal, amely nyári együttléte alatt a könnyebben megközelíthető, ugyanakkor kivételes panorámát kínáló hegycsúcsokat vadássza, nyári kalotaszegi látogatásunk során így kerültünk a Vigyázó-csúcsra, és sirattuk meg a jobb sorsra érdemes meteorológiai állomást.

Ismét működnek a műszerek (képek forrása: Instituția Prefectului – Județul Cluj)
Mivel a júniusi tűzvészben a szolgálat műszerei is elpusztultak, félő volt, hogy megszakadhatnak a több mint fél évszázada folyó mérések, önkormányzatok és állami hivatalok dicséretes összefogásával azonban az állomás rekordidő alatt újjáépült. Maria Forna Kolozs megyei prefektus asszony (a magyar főispánihoz hasonló kormányhivatal vezetője) helyi notabilitások társaságában ünnepélyesen fel is avatta, a meteorológusok pedig végre átköltözhettek a Megyei Vészhelyzetügyi Bizottság által számukra telepített két konténerből az újjávarázsolt épületbe.
Nyitókép: Florin Babțan, az Észak-Erdélyi Meteorológiai Igazgatóság igazgatója Maria Forna prefektus asszonnyal



