Említette, hogy régi álma vált nemrég valóra, amikor a művészeti egyetemek fiataljai közös produkciót mutattak be…

Még 1988-ban, a Színművészeti Főiskola diákparlamenti képviselőjeként harcoltam azért, hogy közös alkotások szülessenek. Kellett hozzá néhány évtized, de végre megvalósult! Mióta a Müpát vezetem, koncepciónk lényeges eleme a fiatal művészek bemutatása, lehetőséghez juttatása. A ház két évtizedes története alatt olyan művészek indultak el a Rising Stars sorozatában, mint Banda Ádám, Balázs János, Pálfalvi Tamás, Pusker Júlia, idén Horváth Áron. 

Horváth Áron a Rising Star sorozatában
Fotó: Csibi Szilvia/Müpa sajtófotó

 
Budapesti Wagner-napokon ugyancsak számos fiatal tehetséget fedeztek fel, s említhetem a Felfedezések koncertjeit is, amelyeken ismert együttesek kíséretével lépnek fel az ifjú művészek. Világsztárokkal is összepárosítjuk a fiatal magyar pályakezdőket, ezek a hangversenyek kitűnő lökést adtak a pályájuknak.

Stratégiai megállapodást kötöttünk a Zeneakadémiával, s a többi művészeti egyetemmel szintén szoros kapcsolatot ápolunk.

A ház huszadik évfordulója kapcsán összegeztük, hány előadó szerepelt az eltelt évek alatt a Müpában, ez a szám meghaladja az egymilliót. Tizenkét műfajnak adunk otthont, s befogadtunk olyan új művészeti ágat is, mint az újcirkusz. Ma is azt mondjuk a fiataloknak: a Müpa a tiétek, lépjetek fel itt minél többször!
 
Mindez a közönségnevelésben is segít.
 
Szisztematikus építkezést folytatunk, minden korosztálynak kínálunk megfelelő programot. Programjaink egyharmada ifjúsági és diákelőadás. S nemcsak hozzánk jönnek a gyerekek, mi is elmegyünk a partneriskolákhoz, emellett idén harmadszorra láttuk vendégül az egyetemistákat a Müpa Egyetemi Napon. Az Európai Koncerttermek Szövetségében, amely huszonegy tagot számlál, ezzel az ifjúságiprogram-mennyiséggel az élvonalba tartozunk. A nézői átlagéletkort tekintve pedig elsők vagyunk.  

Plakátsor mutatja a Müpa elött épülete a program gazagságát. A képen Káel Csaba
Fotó: Csibi Szilvia/Müpa sajtófotó

 

A közönségépítésben hatékonyan igyekszünk használni a marketingeszközöket. A nagy kulturális intézmények közül mi vezettük be először azt a metódust, melynek során a hűségprogramunkba feliratkozók profilját látva személyre szabott ajánlatokat küldünk nekik, sőt, valamelyest tágítani igyekszünk a zenei ízlésüket. Tréfásan meg is jegyeztem a kerület másik büszkeségének, a Fradinak, hogy már több szurkolónk van, mint nekik, hiszen a hűségprogramunk tagjainak száma meghaladja a hatvanötezret. Emellett – akár a légitársaságok vagy a szállodák – 2022 óta bevezettük a dinamikus árazást, így a látogatottságot ki tudjuk egyensúlyozni. Úgy vélem, ezek a kezdeményezések is segítenek abban, hogy a mindennapok részévé váljon a kultúra, hogy minél több néző megtapasztalhassa, mekkora energiatöbbletet tud nyújtani egy-egy előadás.

Legújabb tehetségkutató kezdeményezésük a Solti Györgyről elnevezett karmesterverseny. Mi mindent várnak ettől a megmérettetéstől?

Szeretnénk lendületet adni a tehetséges, fiatal dirigensek pályájának, s ez a verseny is nagyszerű alkalom, hogy még több kultúra iránt fogékony ember érdeklődését keltsük fel. Az internet előretörése, a hagyományos hordozók háttérbe szorulása miatt sokkal kevesebb a klasszikus zenei lemez, s a komolyzenére jóval kisebb figyelem jut. Kevés a csatorna, és korántsem érik el a korábbi ingerküszöböt. Ez a verseny is segíthet a figyelemfelkeltésben. Több dirigensi megmérettetés van ma, de olyan alig akad, amelyik komolyabban összpontosít, és szélesebb közönségréteget céloz meg.

Magyarországon a hetvenes években szinte mindenkit a képernyő elé ültetett a televízió karmesterversenye. Most a közmédiával összefogva a nemzetközi televíziós felületekre is igyekszünk felkerülni, s nemcsak az európai csatornákra, hanem az ázsiaiakra is.

A magyar karmesteriskolának számos kiváló képviselőjét idézhetjük meg Ormándy Jenőtől Széll Györgyig, de a legtöbben Solti Györgyre emlékeznek, aki Chicagótól Bécsig bejárta a világot, s harmincegy Grammy-díjat vehetett át. Az első seregszemlét 2026. október 1. és 10. között rendezzük a közmédiával közös szervezésben, s az érdeklődők minden fordulót láthatnak-hallhatnak. Számos ötletünk van arra, miként válhatnak ezek a közvetítések a mai nézők számára is érdekfeszítőkké. A verseny védnöke Kobajasi Kenicsiró, a zsűri elnöke Pinchas Steinberg, tagjai: Roberto Abbado, Bogányi Tibor, Mei-Ann Chen, Mikko Franck, Héja Domonkos, Roberto Paternostro, Anu Tali és Vashegyi György. Az elődöntők a pécsi Kodály Központban, a Pannon Filharmonikusok közreműködésével hangzanak fel, a középdöntőknek a budapesti Zeneakadémia ad otthont, s a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséri a karmestereket. A döntőt és a gálaestet a Müpában rendezzük, s ezeken a koncerteken a Nemzeti Filharmonikusok muzsikálnak. December elsejétől 2026. március 20-ig várjuk a tizennyolc és harmincöt év közötti dirigensek jelentkezését.mA tervek szerint a Solti Nemzetközi Karmesterversenyre háromévente kerül majd sor.

Gondolom, a Liszt Ünnep része lesz jövőre a megmérettetés. Miként értékeli az idei, már lezajlott sorozatot?

Korábban a két korszakos zseniről, Liszt Ferencről és Bartók Béláról nem neveztek el olyan országos fesztivált, amely az európai térképen is látható lett volna, pedig ez a két zeneművész nemcsak életműve, hanem életvitele, mentalitása miatt is korának jelképe volt. S annyi örökséget, üzenetet, intuíciót, motivációt hagytak ránk, hogy ide kell hívni őket a XXI. századba, hogy velünk legyenek, s ne csupán rideg, köztéri szobrokként találkozzunk velük.

A Liszt Ünnepen és a Bartók Tavaszon igyekszünk közel hozni ezt a két művészt az emberekhez, s megmutatjuk azokat is, akik a munkásságukból, örökségükből inspirálódtak.

Műveiket hazai és külföldi világsztárok mutatják be, de persze ezeken a fesztiválokon is jut hely a fiatal tehetségeknek. Idén a Liszt Ünnep sorozatában szerepelt a ritkán hallható kórusmű, a Négy elem című darab, melyet a Nemzeti Férfikar adott elő, s említhetem azt az estet is, amely a kilencvenéves észt zeneszerző, Arvo Pärt előtt tisztelgett, s szép párhuzamként hangzott el a szerző Salve Regina című darabja az azonos című Liszt-kórusművel. Különleges előadással szerepelt a fesztiválon az Artus társulata, a Millenárison pedig előbemutatót tartott a Recirquel, a Walk My World immerzív világába kalauzolva az érdeklődőket.

Mit ajánlana még a szezon hátralévő részéből és a jövő évi kínálatból?

Tart a jubileumi év, így a világsztárok felvonulása is. Az évad művésze Víkingur Ólafsson izlandi zongoraművész, az évad együttese pedig a Söndörgő, az a társulat, amely az elmúlt években a világzene terén ért el komoly sikereket. Három kiemelt koncertet hallhatnak tőlük az érdeklődők. Visszatér Cecilia Bartoli Gluck Orfeusz és Euridikéjével, végre Jonas Kaufmann-nal is megvalósul a régóta tervezett közös produkció, ahol a művész a külföldön legismertebb magyar komponisták, köztük Goldmark Károly, Lehár Ferenc, Kálmán Imre népszerű műveiből válogat.

Kurtág György századik születésnapját ünnepségsorozattal köszöntjük februárban, s ennek keretében rendezzük meg kamaraoperájának világpremierjét is.

Miles Davis emlékét is megidézzük, vendégszerepel a Szegedi Kortárs Balett, Spiró Györgyöt nyolcvanadik születésnapján ünnepeljük majd. A hárfaművész-karmester Christina Pluhar Purcell Dido és Aeneasát hozza el, Dido szerepében Baráth Emőkével. A kontratenor Jakub Józef Orliński Händel Giulio Cesaréjának címszerepében lép fel, a Müncheni Rádió Zenekara pedig Verdi Simon Boccanegrájával érkezik. Sokszínű programmal várunk továbbra is minden korosztályt.

 

Nyitókép: Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója
Fotó: Csibi Szilvia/Müpa sajtófotó