A kétszáz évvel ezelőtt született Madách Imre emléke előtt tisztelegve a Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma „…írtam egy költeményt…” címmel átfogó Madách-tárlatot állított össze. 

A miskolci születésű költő három szonettjében a főszerep a csendé, amely tökröződik. Megtorpan a zaj, van lehetőség, alkalom észrevenni az elmúlás, a lét momentumait.

Az erdő a végső valóság helye. Itt minden az, ami. Az igazság itt önmagát nyilvánítja ki. Az erdő ébersége kiolt mindent, amivel a városban az emberek áltatják magukat. A természetben nincs karrier, felelősség, számítás, morál. Csak a tiszta, romlatlan életösztön.

A budapesti politológus mutatja be az erdélyi kolléga és barát életútinterjúját, közéletünk alapkérdéseit világítva meg.

Szeptember 21–24. között a Bálnában várja az érdeklődőket az összes nemzetközi szinten is jegyzett magyar galéria. A Budapest Contemporary Kortárs Képzőművészeti Vásáron majd harminc hazai kiállító szerepel, a kurátorok pedig valamennyien külföldi szaktekintélyek, akik sokat tehetnek a magyar kortárs képzőművészet felemelkedéséért.

Aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát – figyelmeztet János apostol. A harag és a gyűlölet nem old meg semmit, csak megnehezíti az életet. Nem fogcsikorgatva kell megbocsátanunk, hanem nyílt szívvel, önmagunk gyarlóságait is elfogadva.

Újjáépíteni vagy romként megtartani? Identitásra, rosszabb esetben turizmusra hivatkozva újraemelni elpusztított falakat, vagy megőrizni a megmaradottat, s építészettörténeti kutatásokkal megfejteni titkukat és kiegészítve újrateremteni? A műemlékvédelem dilemmái.

Abban a szerencsében volt részem, hogy meghívást kaptam a Zengő Petőfi fesztiválra, Győrbe. A három folyó városa nincs messze Pesttől, de azért annyira közel sincs. Kocsival egy óra, vonattal egy óra húsz perc. Lehet választani.

Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban látható Megyeri-Horváth Gábor Barcsay-díjas festőművész, művésztanár Örökség című kiállítása. A majd száz festmény családtörténetről, múlt, jelen és jövő összefüggéseiről mesél. Az alkotóval a tárlat felépítéséről, a megelevenedő történelemről, a női test ábrázolásának aspektusairól és jövőbeli terveiről beszélgettünk.

Az orosz társadalom általános mozgósítását szorgalmazza Kirill, minden oroszok pátriárkája, az Orosz Ortodox Egyház feje.

„Négy ezredév után a nap kihűl, / Növényeket nem szül többé a föld”. Manapság lehetne ez a kiindulópontja számos amerikai disztópikus science fiction-filmnek vagy sorozatnak, azonban nem az, hanem Az ember tragédiájának egy részlete 1861-ből.

Autodidakta voltam; a szó szoros értelmében nem voltak mestereim, inkább csak mentoraim és pártfogóim, akik támogattak és terelgetni próbáltak azon a sajátosan tekervényes úton, amit a képzőművészet terén bejártam, mire rátaláltam a saját hangomra. Beszélgetés Jámborné Balog Tündével képzőművészeti munkásságáról.