Érdemes műtárgyakba fektetni? Hogyan kell elkezdeni? Vannak-e trendek? Megtérülő befektetés vagy szenvedély? Bánki Ákos, az Országút képzőművészeti rovatának vezetője beszélget meghívott vendégeivel a műgyűjtésről: Rieder Gábor művészettörténésszel és Szluka Balázs műbaráttal.
Ha valaki lemaradt az első részről, itt pótolhatja:
Két figyelmet érdemlő alkotó „randevúja” a Closer // Meanwhile. Egymástól függetlenül készült alkotásaik hasonló gondolatiságot tartalmaznak. Bár ábrázolásmódjuk különböző, mindkettejükre jellemző a valóságtól való elrugaszkodás, miközben figurális elemekből és foltokból építik kompozíciójukat.
Lázasan vibráló színei, expresszív ecsetvonásai révén Van Goghnál a pipacsmező nem csupán látvány, hanem érzés és élmény, pipacsai nem szemlélődnek, hanem kiáltanak, élnek, szenvednek. E különböző szemlélet tükrében bontakozik ki az a drámai erő, amely Vincent van Gogh természetábrázolását egyedülállóvá teszi.
A XVII. század végén új kihívó probléma, provokatív gondolat jelent meg az európai filozófia horizontján: a tudat kérdése. Vélhetőleg Ralph Cudworth volt az az angol filozófus, aki a tudat szót, ezt a fogalmat a filozófiai gondolkodás színpadára emelte. Ettől kezdve a szellem embereit fokozottan érdekelték azok a kérdések: hogyan gondolkodunk? azonos-e a tudat a gondolkodással?